Mint az ék

Mármint egyszerű.
Miután az idei évben Dávid eddig több napot volt beteg, mint nem, kissé felborult a napi ritmusa. Konkrétan nem nagyon alszik nap közben, erősen a minimumra törekszik, és azt is a délelőtt folyamán abszolválja. Viszont itthon záros határidőn belül elunja magát és a játékait, rólam nem is beszélve.
Ma viszont megszállt az isteni sugallat: egy újabb rövid alvást követően fölpakoltam őkelmét, és nekivágtunk a városnak. Az elején szíverősítőnek kaptam egy chai lattét a Starbucksban, aztán nagyot sétáltunk a tóparton. Közben dobtunk pénzt egy utcai zenésznek, aki nem volt túl jó, de olyan hangulatosan játszott. Beszélgettünk két sétálgató bácsival, akik közül az egyik szép életet kívánt nekünk, és azt mondta, hogy neki így 83 évesen már joga van ilyet mondani. Egy kisfiú lelkesen rohant a nagyszüleihez, hogy látott még egy babát - ezek voltunk mi. Visszafelé pedig beültünk a Tibits Bistroba, én ittam egy gyömbér puncsot, Dávid pedig elfogyasztotta az uzsonnáját. Mi voltunk a nyolcadik babakocsi, az egyik ikerkocsi volt.

Aludni azóta sem alszik, de úgy érzem, nyertem bő két órát a nap folyamán.

Új családtag

Már egy hete megérkezett hozzánk, de csak ma integrálódott teljesen a családba Jeromos, a mosó-szárítógép (igen, nálunk férfi mos!):

A konyhában lakik, itt a lakásban, nem két emelettel lejjebb a mosókonyhában. És senki másnak nem mos, csak nekünk.
A svájci lakási szokásokat nem olyan behatóan ismerők kedvéért: az ország nagyon vigyáz vizei tisztaságára, a Zürichi-tóra vonatkozó törvény a 19. század közepén lépett hatályba. Ennek megfelelően egy tipikus bérházban mosókonyha van, a lakáson belül nincs kialakítva mosógépnek hely. (Az új építésű házaknál azért más a helyzet, de mi egy tradicionálisabb környéken lakunk.)
A régi házunkban kéthetente két egymást követő nap állt rendelkezésünkre, és az utánunk következő éltesebb szomszédok annyira komolyan vették a rendet, hogy még a szárítóhelyiségben sem maradhatott egy száradó lepedő sem a két nap leteltével. Nemes egyszerűséggel a kötél végébe tolták összegyűrve. Az új ház ennél sokkal lazább, nincs mosórend, max lemész mosni, és kiderül, hogy valaki már beelőzött. Száradó ruha lent felejtődhet. De a két emelet föl-le cuccal, rohanva, gyereket fönt hagyva (vagy vive) nem egy leányálom.
Így a tavaly szeptemberi elhatározást januárban már hipp-hopp követte is a megvalósítás, a gép megvételre került. Kombigép, mert elvileg a lakásban nem szabad teregetni. Kiszállításostul-beszerelésestül végül is mára lett egy működőképes masinánk, örülök is, mint majom a farkának.

A névválasztás miértjére tippeket a kommentek között fogadok, Anyu nem játszhat.

Fejlemények, fejlődés

Lassan gyógyulgat, azért a gyomra még mindig nem 100%-os. De alakul.
Szerencsére míg a lázas betegség múlt héten felébresztette, ez a gyomros inkább altatja. Kedden a doki után letettem 6-kor aludni, következőre fél 7-kor szólt. Reggel. De még akkor is sikerült egy cumival visszanyomni fél 8-ig. Tegnapról mára pedig egy kellemes fél 8 - 7 menetidőt futott.
A betegség hozadéka, hogy véget ért a szoptatás. Vasárnap reggel szoptattam meg utoljára (köszönte, kihányta), azóta egészségügyi okoból kifolyólag nem, de nem is hiányzik neki. Így ha meggyógyult, akkor sem fogok visszaáálni a régi rendre. A dolog nyilvánvaló előnyén kívül (bor, tatárbifsztek, szusi) kellemes hozadék, hogy Andris is tud fektetni. Tegnap meg is tette, a fent leírt nagyon szép eredménnyel.
Ja, és Macinak szeretettel ez a kép, csetelésünk után nem sokkal készült:

remélem, lassan elkezdi meghódítani a függőleges irányt is

Dávid nyolc hónapos

Dávid életének nyolcadik hónapja betegségekkel telt, és még nincs vége. Mármint a nyolcadik hónapnak igen, azt a naptár elintézi, de a betegségnek nem. Azt viszont a bacik intézik el.
Kezdtünk a középfülgyulladással, aztán volt egy szusszanásnyi szünet. Utána jött a lázas típus, ami öt nap után átcsapott hányósba. Ehhez még társul valami extra nyűgösködés és fájdalmas sírás, reményeink szerint most már tényleg jön a foga, mert akkor legalább lenne a dolognak értelme. De ahányszor eddig én leírtam, hogy jön a foga...
Új tudományként a vízivást tudom megemlíteni, ennek nagyon örülünk, főleg a láz és hányás fényében.

Hát ennyi volt a hónap, a tél és a bacik monnyanak le.

egy békebeli kép a hónap elejéről

Verbalizálódunk

Dávid:
bábábábábábábábábá
mamamamamamamammmm
emmmmmmmmmmm
ábááá

Én:
Ne nyald fel a padlót!
Megbeszéltük, hogy nem eszed meg a széklábat!
Ne nyúlj bele a tányérba!

Dávid témaválasztása sokszínűbb.