2016. október 20., csütörtök

Ella 2 és fél éves

Hmmm, fél éve nem írtam róla. Azóta sokkal nagyobb lány lett.

Beszél, sokat, érthetően (nem csak nekünk), összetetten. Most jött rá, hogy két nyelv van. Lelkesen cseveg mindkettőn, illetve szeret szavakat-hangsorokat kitalálni, és azzal szórakoztatni a nagyérdeműt. És énekel. Sokat, hangosan, kitartóan.

Szokott néha rosszat álmodni, de szerencsére el tudja mondani, hogy mi volt az álom, és hamar meg is nyugszik. Ez nagyon különbség Dávidhoz képest, aki a rémálmait anno nem tudta verbalizálni (habár beszélni remekül tudott), és nagyon lassan lehetett belőle kizökkenteni.
A rácsoságy nagylány változata. Belefeküdt és felsóhajtott: "De szép ágyam van!"
A nemevő csecsemőből egy nagyon jól evő kisgyerek lett, aki először a salátára veti rá magát, aztán jöhet a hús, végül ráfanyalodik a köretre is. Kivéve a sültkrumpli, mert az mindig jöhet. Nagyon önállóan is eszik, próbálgatja a kést mind kenésre, mind vágásra használni.

Amúgy legózik,
rajzol,
első felismerhető és megnevezett műve, egy banán
játszóterezik.
a kép megtévesztő, a hintáról továbbra sem lehet lerobbantani, de Budapesten azért beszállt ő is a homokvár építésbe
Vadiúj fejlemény, hogy a kisasszony öles léptekkel halad a szobatisztaság útján. Múlt szombat délután egyszer csak pucérra vetkőzött, és a felvetésre, hogy kér-e egy bugyit lelkes igen volt a válasz. Így hát elkezdtük a projektet, ami - a szokásos - kissé döcögős kezdés után egész jól megy. Ma már ugyanabban a ruhában jött haza a bölcsiből, mint amiben reggel ment. (Alváshoz kap pelust.) Így hát az élet lassacskán egyszerűsödik ebből a szempontból is.

Dáviddal továbbra is jó testvérek, ami nyilván nem azt jelenti a teljes konfliktusmentességet, de a véd- és dacszövetség megvan.