2014. május 30., péntek

Ella hathetes

Újszülöttmentes övezet lettünk! Ez a korosztály ezen túl csak vendég formájában fogja magát nálunk képviseltetni - hál' istennek. Nem az én műfajom, na.
Ella amúgy éjszakánként nagyon jól viselkedik, ha egyszer lebirkóztam, akkor onnantól kezdve általában két rövid etetéssel abszolválható a feladat. Most már hajnalban sem akar fölkelni.
A nap közbeni alvások ennél problémásabbak, próbálkozom ilyen-olyan napirenddel és hurcolászási/altatási módszerrel. Alapvetően délelőtt elmegyünk, mert Dáviddal is akkor vannak programok, jó, ha hozzászokik ehhez a ritmushoz. Viszont ha hordozóban van, akkor végigszunyálja az egészet, és délután nem alszik (tegnap délután 1 és este fél 9 között kétszer fél órát aludt). Ma babakocsival mentünk el, ebben éberebb, többet nézelődik. Most érdeklődve várom az eredményt.
Ma kiderült, hogy sajnos vendéglátóipari egységhez még fiatalka, max. hordozóban egy starbucksozás megy (az is valami!). De pl a Schoberben egy ráérősnek tervezett brunchból az lett, hogy Anyuval felváltva ettünk, a másik pedig hurcolászta a kis hölgy hátsóját, hogy ne üvöltsön. Ő maga nem óhajtott táplálkozni, talán a hasát fájlalta.
fej-emelési hátizomerősítő gyakorlatok
elkészült az első útlevélképe

2014. május 18., vasárnap

Ella 1 hónapos

Dávid születése után egy kolleganőm azt mondta, hogy ő egy "baby for beginners". Úgy tűnik, a feladatot megfelelően oldottuk meg, és felsőbb osztályba léphettünk, met Ella egyértelműen egy másik szint.
A gép most egy hasfájós gyereket dobott, úgyhogy már a hivatalos egy hónapos kontroll előtt ellátogattunk a doktornénihez, hogy adjon valamit. Adott is egy szirupot, amit a kisasszony lelkesen belefetyel minden étkezés előtt, de arról fogalmam sincs, hogy ettől könnyebb-e neki. Sírni így is elég sokat sír.
A legnagyobb nehézség pedig az esti fektetés, valahogy ebben az időszakban adja elő a "legéberebb kisgyerek" műsorszámot. Ha nagyon ügyes vagyok, akkor 9-re már alszik. Ha nem, akkor csak 10-re. A fektetés pedig 7 körül kezdődik.
Sajnos cumizni nem nagyon hajlandó, pedig néha úgy érzem, hogy az segítené 1) az emésztését, 2) megnyugodni. Már próbáltunk öt félét, ebből egyet kb elfogad, ha nagyon ragaszkodom hozzá, és a cumit úgy ékelem be hogy ne tudja kiköpni (hordozóban működik).
Újabb különbség a bátyjához képest, hogy az eddigi pár perces autóutakat végigüvöltötte. Itt ismét jól jönne a cumi. Pláne, hogy vár ránk a szokásos berni túra magyar anyakönyveztetés és útlevél kérelmezése okán. Majd ezt egy olyan napra kell időzíteni, amikor Dávid bölcsiben van, és csak ketten élvezzük végig a két-három órányi ordítást.
Amúgy persze ilyen cuki baba:
És hogy az adatokat is megőrizzük az utókornak: 3490 g (kezdősúly 2810) és 51 cm (47-ről idult).

2014. május 12., hétfő

Anyák napja, stb.

Svájcban most vasárnap volt anyák napja, és Dávidtól kaptam is virágot, amit ő választott:
Szombat este pedig kimenőt is kaptam! A nyűglődő, nemalvós Ellát itthagytam apukájára és nagymamájára, én pedig elmentem Susanne szülinapi koktélpartijára. Ahol jóóó nagy pohár vizeket ittam. Sütöttem tortát is, ami finom lett, csak kicsit szétesett, de azért elfogyott. Nem mostanság vagyok kulináris képességeim csúcsán, de azért különleges alkalmakra igyekszem.

2014. május 11., vasárnap

Dávid 1 éves és 11 hónapos

Most már ő a "nagy", de legalábbis báty. Ellával nagyon-nagyon aranyos, simogatja, meg ölbe akarja venni (meg is kapja), és ha hazaérkezik, akkor első dolga őt keresni. Persze egy ilyen újszülöttel még nem lehet olyan sokat kezdeni, úgyhogy egy-két perc után már új elfoglaltság után néz.
"picike ujja van"
méretkülönbség
Új tudománya az orrfújás. A dolog még messze nem tökéletes, de arra elég, hogy a utcán egy orrtörlésnél hatékonyabbak legyünk.
Persze tud még egy csomó mást is: egyre több német dalt, amiket a csoportban együtt is énekel a többiekkel, tud valamennyire bukfencezni, és nagyon-nagyon sokat beszélni. Amit egyre hangosabban tesz. Talán a bölcsi hatása, ahol túl kell kiabálni a többi gyereket.
Andrissal izgalmas programokon vesznek részt: szoktak menni uszodába, ma pl. cirkuszban vannak, hogy lásson igazi bohócot, és nem gombócnak hívja. Illetve tegnap volt pónilovagolni. A kép megtévesztő, ennyire nem volt magabiztos nagylegény, fogni kellett a kezét, de aztán vissza akart még menni:
cirkuszi pónilovak
De az überelhetetlen nagy kedvenc a kavicsdobálás, azt akár órákig is:
"beplaccsantom a kavicsot"