Ella 1 éves és 1 hónapos

Volt legalábbis egy hete, de kicsire nem adunk.

Jelentem, Ella kisimult. Elkezdett rendesen enni, és egész normális mennyiséget. Ettől jobban is alszik, többnyire másfél-két órát. Az éjjelek esetében pedig elkezdte átvenni a vezetést az átaludt éjszakák száma, de azért konzisztensen még nem megy a dolog.

A járás továbbra is favorit: játék babakocsival vagy a mi ujjunkba kapaszkodva sétálgat (szigorúan mindkét kézzel kapaszkodva - deréktörő mutatvány a kísérő személyezetnek). És tegnap Bernben Zsófiéknál elkezdett kísérletezni az önálló fölállással, ma folytatta a gykorlatozást a játszótéren:

Rendes hónapösszefoglaló helyett meg ide ömlesztek még pár képet:

első szelfije

amit Dávid néz, az csak érdekes lehet

most már laza dolog az ülés

nem is tudom, hogy ezt a hintázást ki élvezte jobban

kisasszony a Tonhalle prospektusát tanulmányozza egy kávézóban

"Mert megérdemeljük" akció

Széleskörűbb társaságnak indult, de végül az lett belőle, hogy kedvenc sógornőmmel édes kettesben elmentünk három nap szabira (nekem még hozzá csapódott egy dolgozós-utazós nap is, úgyhogy én igazából négy napig lazultam). Először elrepültem Berlinbe, onnan pedig autóval támadtuk Rügen szigetét.

A dolog egyszerűen tökéletes volt: lehetett nyugiban enni, inni, pisilni, aludni, olvasni. Voltunk masszázson, kisebb túrán nem gyerekbarát útvonalon. Sehova nem kellett időben odaérni (na jó, masszázsra igen, de ennyi még belefér), és semmilyen napirendet nem kellett betartani. Ha az evés ötletétől számított két óra múlva találtuk csak meg a megfelelően szimpatikus helyet, az is rendben volt.

Habár nem terveztünk semmit, mégis voltunk a Kreideküstén

Binzben

Sellinben

 

 

Kap Arconán, Németország legészakibb pontján, naplementét nézni

Végül pedig Stralsundban is

 

 

Nagyon, nagyon jó volt nekünk. Mert megérdemeljük.