Boldog karácsonyt a bölcsiből!

Holnap utazunk haza, ma délután zollikerbergi karácsony van.

Mindenkinek jó készülődést!

Izgalmak - update

Ma soron kívül elzarándokoltam a szokásos dokimhoz, aki azt mondta, hogy minden OK, szedjem továbbra is a gyógyszer, iszogassam a magnéziumot, és kicsit kímélő programon fussak. Ezen kívül kiderült, hogy a gyerek középső neve motolla lesz: a legutóbbi hivatalos vizsgálaton a feje fönt volt, szombaton az ügyeleti ultrahang már lent mutatta, ma pedig keresztben feküdt a dárga. És a lába közti részt 3D-ben is megnéztük, biztos, ami biztos. Eléggé kislány formájú a berendezés.
Zöld jelzést kaptam a hazautazásra is, úgyhogy minden halad a tervek szerint.

Kis év végi izgalom

Szombaton Dávidnak sikerült engem bezárnia (kulccsal) a konyhába, Andris nem volt itthon, úgyhogy háromnegyed órát azzal töltöttünk, hogy én felváltva énekeltem, mondókáztam a Dávidnak, kiabáltam föl a konyhaablakon keresztól a szomszédoknk, és kopogtam föl a plafonon, de nem jártam szerencsével. Dávid meg sírt. Andris végül háromnegyed óra után hazaért, és kimentett mindenkit szorult helyzetéből. Dávid ezek után ebéd nélkül kimerülten elaludt az ölemben. 45 perc után fölébredt, és a legnagyobb nyugalommal megebédelt. A lakásban fellelhető kulcsokat eltettük.

Délután volt a googleban gyerekeknek karácsonyi buli őrült tömeggel (több mint 300 gyerek jelentkezett be), Dávid totál felpörgött tőle, búgócsigaként közlekedett. A délelőttből tanulva végig nálam volt a moilom, és a gyerekre ráírtam a számomat, ha elveszteném. Itt már igazán csak az üzemi konyhára zárt be minket, de egy percen belül jött valaki, mielőtt még bárkit föl kellett volna hívnom. Ezen már csak röhögtem

Mindezek és az egész elmúlt időszak hatására fektetés után átmentem a kórházba, hogy a hasam kicsit hülyén érzi magát. Először két órát vártam, addig nem történt semmi. Aztán jött egy fiatal doktornő, aki bekísért egy vizsgálóba, beszéltünk két szót, a hasamra nyomta az ultrahangos zseélt, majd ebben a stratégiai pillanatban elhívták szüleszteni. Újabb háromnegyed óra várakozás. Aztán visszajött, ultrahanggal minden irányból megnézett. A gyerkőc jól van, nagyon aktív, és egyre valószínűbb, hogy kislány :) Ezek után azért még ctg-re is befektetett, ahol a méhösszehúzódásokat mérik. Újabb háromnegyed óra után kiderült, hogy vannak rendszeres összehúzódások, amiket én nem érzek. Erre kaptam gyógyszert, kell magnéziumot szedni, és kiírt a hétre, úgyhogy a múzeumi őrültetet most már passzolom. Sikerült a saját orvosomhoz holnapra - rendelési időn kívülre - időpontot szerezni, addig pihi.

Hát így nem jutottam én megint el a múzeumi karácsonyi bulira.

Dávid másfél éves

A több hónapi "pangás" után az elmúlt másfél hónap elképesztő változásokat hozott. Mihelyst megfejtette a járás rejtélyét, Dávid ráállt a szavakra, a váltás nagyon látványos volt. Sok szót mond, és az a megközelítése, hogy csak akkor ejti ki, ha megy az egész. Tehát nem mondja csak az első szótagot vagy részeket, mindent vagy semmi alapon működik. Hosszú kedvencek az uborka és a markoló, a porszívó, koszorú, illetve a fölöttünk lakó Márti baba. De megy a mókus, kutya, cica, apu (anyu nem annyira), sajt, perec, szánkó, motor, roller, stb, stb. Hirtelen már meg sem tudjuk számolni. Mondatból eddig csak egy jött össze: "apu alszik". No comment. Képről felismeri a családtagokat és a bölcsis csoporttársakat, a nagyszülőket néven szólítja.
Németül lelkesen köszön, elköszön, és állítólag egy-két szót mond is. Állatokat meg tud mutogatni a könyvekben, de kizárólag akkor, ha anyanyelvi kérdezi (barátnőmnek megmutatta a jegesmedvét pl.). A mi kérdezésünkre ezt a produkciót nem mutatja be, mert rendszeridegen dolognak értékeli.
Elkezdődött a mondókák/versek sorait befejező korszak is, eddigi tudomány a Kutyatár. Ebből végszóra lelkesen mondja, hogy kutyatár meg Aladár.
Mindezen tudományok hatására természetesen az akarata is nagyobb lett. Keresi (és meg is találja) a határokat, sétálni pedig úgy lehet vele menni, hogy hagyom, hogy menjen a saját feje után. Aztán a végén bepakolom a babakocsiba, ami ellen fél percig tiltakozik, utána szerencsére inkább nyugodtan nézelődik.

kamu kép, ennyire nem élvezte a szánkózást

'Tis the season

Csütörtök este jött a bölcsibe a Mikulás:

Dávid a nagy tömeg levonulása után vitézül elvette a csomagot, nem is sírt.
Itthon nem volt csizmázás, szombat délelőtt egyszerűen kapott egy karácsonyi böngészőt, amivel nagyon boldog.
22-én megyünk haza, de még előtte 21-én este tartunk kiscsaládi karácsonyt itt Zollikerbergben ajándékokkal, karácsonyi vacsival és persze fával. Ez utóbbi már áll is, ma készült el:

Kicsit angolszász dolog sokkal karácsony előtt már feldíszíteni a fát, de nem akartam 21-én díszíteni, egy napig évezni a látványt, aztán elutazni, és hazajövetelünk után csak leszedni a fát, és porszívózni egyet. Most két hétig csodálhatjuk, és csak utána kell porszívózni.

Wellness - fitness

Sokszor mondják, hogy az első terhesség wellness, a második fitness.
Ma este ez jutott eszembe, ahogy bandukoltam hazafelé gyerekkel, babakocsival, bevásárlással és egy másfél méteres karácsonyfával.

51-49

Ma reggel volt a nagy genetikai ultrahang a kicsivel. Minden rendben találtatott, csak ő egyelőre áll a hasamban, mint a cövek, nem bukfencezett fejjel lefelé. Erre még van persze ideje, de ez magyarázza, hogy kb. mindent másképp érzek vele kapcsolatban, mint anno Dáviddal. Minden szerve csudaszép, és hozza a teljesen átlagos méreteket; pillanantyilag 333 g és 25 cm. Annyira aktív volt, hogy a 4D-s felvételek nem sikerültek túl jól, mert a gép egyszerűen nem tudott olyan gyorsan számolni. Azért itt van egy elfogadható portré:

Viszont továbbra sem tudjuk, hogy fiú-e vagy lány. 4 hete a doki inkább fiúra tippelt. Most a vizsgálandó terület ugye lent volt, nehezebben hozzáférhető helyen, és nem volt egyértelmű, hogy mit látunk. Végül abban egyeztünk meg, hogy az állás 51%-49% a lány javára. Talán újabb egy hónap múlva kiderül. De legkésőbb áprilisban.

Dávid közben jól van, tetszik neki hó, egészen addig, amíg nem kell belemenni. Akkor meg van sértődve, hogy nem tud benne járni, és iszkol vissza a betonra.
Voltunk vasárnap reggel szánkózni az Uetlibergen - mérsékelt sikerrel:

Apu, ez most komoly?

Amúgy a dolog logisztikáját el lehet képzelni: egy sántikáló apa és egy öthónapos terhes anya. Szép látvány lehettünk.
Aztán még a kórház parkjában is futottunk pár kört Bogyóékkal, ezt már jobban élvezte:

Látványnak szép, csak a lábam alatt ne legyen.

Advent

Elkészültek a fiúknak az adventi naptárak. Így többesszámban, mert idén már Dávid is kap. Kiváncsi vagyok, hogy rájön-e a rendszerre, és várja-e majd minden este a bontogatást.

Elnézést a játékkupacért a kép alján

Andris ajándékai a szekrény tetjén a bal oldali rekeszben, Dávidé a jobb oldalt lógó csizma mélyén, illetve pár dolog még a komód tetejére is jutott, mert azokat már nem sikerült beszuszakolni a csizmába.

A díszítő elemek közelről:

Kicsit skandináv beütésű lett

Illetve az idei koszorú:

Minden arany. Öregszem.