2012. december 11., kedd

Dávid fél éves

kint épp 40 centi hó van, így közlekedési eszközünk a Baby Björn

Az elmúlt hónap fejleményei:

  • 6 hónap mínusz 5 naposan az adatok: 6960 g, 67 cm
  • nagyon aktívan mozog, hasról hátra egy pillanat alatt megfordul, vissza már nincs annyira kedve, de néha az is előfordul. Négykézláb rugózik, és minden trükköt bevet, hogy elinduljon, ám ez még nem sikerült. Néha előreveti magát, és orron csúszik pár centit. Hason is nyúl a játékok után.
  • továbbra is vidám kisgyerek, általában mosolyog az emberekre, szeret haverkodni. Ma este voltunk a bölcsis csoport adventi kávézásán (amit majdnem elfelejtettem, úgyhogy bevásárlásból szaladtunk oda a szakadó hóban, hónom alatt egy csomag pelenkával), ott is elszórakoztatta a  népséget. Állítólag az egész bölcsi hallja, ha a sárga csoport sétálni megy, mert Orbán Dávid lelkesen kurjongat.
  • bölcsibe teljesen beszokott, rendesen eszik megint. Néha nagyon keveset alszik, de ettől nem rossz kedvű. Nagy megfigyelő, vizsgálja a többieket, akik mind nagyobbak nála, így lehet tanulni tőlük. Januártól jönnek újak, de azok még kis pisisek.
  • átesett kisebb betegségeken: volt egy kis megfázás, aminek örömére beüzemeltük az orrszívó porszívót, illetve jött egy kör hányós.
  • talán elkezdett jönni a foga, legalábbis az elmúlt éjjel eléggé zűrös volt, és szerintünk emiatt.
Az elmúlt hónap nemfejleményei:
  • semmi érdeklődés nincs benne az ételek iránt, nagy szemekkel néz rám, ha valamit kínálok. Aztán felháborodik az ötleten, hogy ezt az izét a szájába is akarom adni.
  • még nem sikerült megtalálni azt a tápszert, amit meginna, és ne hányna ki. Pedig nekem megnyugtató lenne a tudat, mert már eléggé a határon autózunk a bio-verzióból.

2012. december 4., kedd

Vacsoradilemma

Van abban valami ellentmondás, hogy egy emberes adag tejbegríz?

2012. december 1., szombat

A fényév megmagyarázhatatlan lerövidülése

Tegnap este cseteltem anyukámmal, természetesen szóba került a ded is, illetve az ő alvási szokásai. Büszkék vagyunk rá, hogy most már éjjel csak egyszer kel enni (plusz még 1-3 túrám van cumiodaadás céljából), de az éjszaka átalvása még fényévekre van.* Ehhez képest a tegnap fél 8 után letett gyerek ma reggel fél 7-kor jelentkezett következőre.
A dologban nyilván szerepe volt a tegnapi bölcsinek, ahol kevesebb mint 2 órát aludt, viszont nagyon sokat játszott és megfigyelt, illetve annak is, hogy egy mindkettőnkön átfutó hányós betegséget követően mostanra állt vissza az evési - és termelési - mennyiség. De az eset akkor is meglepetés volt számomra. Mondjuk 5-től nem tudtam eldönteni, hogy mit szeretnék jobban: aludjon még egy kicsit, és húzzuk ki a nap kezdetéig, vagy ébredjen már föl az a büdös kölök, és egyen, mert ez már lassan fáj. De azért alapvetően ez volt a jobb megoldás, és nagyon büszke is vagyok rá.
Ha már belefutottam egy Dávid-posztba, akkor elmesélem azt is, hogy voltunk látogatóban Emmáéknál:
Az ügynek több célja is volt: mi beszélgessünk egy kicsit Adrianával, Dávid nézze meg, hogy Emma milyen ügyesen eszik cukkinit/répát/krumplit/stb, illetve Emma nézze meg, hogy Dávid milyen ügyesen forog, és minden erejével igyekszik kúszni. A manók nagyon aranyosak voltak egyébként, egyre többet dumálnak, és nyilvánulnak meg. Dávid rutinos bölcsisként azonnal fölmérte Emmát, nézte, vigyorgott rá. Emma pedig játszotta a megközelíthetetlen jégkirálynőt, akit a kóbor lovagnak meg kell hódítania.

* Tudom, tudom, a fényév egy hosszúság, de ez van.