A trilógia harmadik része

Húsvét és Bécs után még egy vendégséget bonyolítottunk, ezúttal az Oroszi család közreműködésével.
Képből ez az egy van

Andris Rubik-kockáit veszik kezelésbe a kicsik

de voltunk
- törökfőrdőben (Boikával egy mini mermegérdemeljük-akció keretében)
- közben a fiúk állatkertben
- ilyen-olyan játszóházban
- ilyen-olyan játszótéren hol kevesen, hol nagyon sokan (a rekord 26 fő, magyar társaság)

Ezen kívül
- ettünk-ittunk-vendégül láttunk
- rollereztek-motoroztak-bicikliztek
- nyaralást terveztünk (sok jó ötlet, konkrétumok terén mérsékelt siker)

Majd valamikor folyt. köv. Berlinben.

Bécs

A húsvéti őrületet éppen csak abszolválva gyorsan elröppentünk Bécsbe, ott folytattuk tovább a pörgést. Baráéknál laktunk, játszottunk, illetve Ritinek hála ettünk-ettünk-ettünk-ittunk.

az édességet soha nem evő gyerek... csokiszuflé

Bálint hathatós segíŧségével még a grill-szezon is megnyílt.

Mivel se Balázs, se Dávid nem volt 100%-osan egészséges, viszonylag laza programot teljesítettünk, sok volt az otthoni játék vagy a közeli játszóterek látogatása. De turista szempontból megemlíthető a Naturhistorisches Museum (mozgó alloszaurusszal, úgy ám!)

ma pedig egy klasszikus városnéző séta a Schottentor - Rathaus -

- Volksgarten -

- Burg -

fiákerezés! gyerekkorom nagy álma

- Graben - Stephansdom útvonalon.

békák a helyükön, csak már hozzáférhetetlenek

Én 3 év után még Dinával is tudtam találkozni, megbeszéltük a Zéletet, miközben Demelnél hozzájutottam egy mélange-hoz és egy virtigli Dobos-tortához.

Bécs basics.

Húsvét a Napkert utcában

A tágas lakás kereteit az első komolyabb vendégséggel azonnal elkezdtük feszegetni, és egy laza kilenc fős húsvétot tartottunk nővéremékkel és anyukámmal.
Volt benne golyópálya építés (és lerombolás)

gyurmázás

tojásfestés

mézeskalács készítés

játszóterezés

lazulás

tojáskeresés és tojásfára aggatás (az átlagéletkort figyelembe véve pingponglabda anyagból készült tojások voltak)

ajándékok

állatkertezés (még ha itt épp ki is takarjuk a tevéket)

és persze végtelen sok evés, amiről általában a nagy nekiesés okán nem született fénykép. De azért itt vannak a mini répatortácskák

Zollikerberg fölött az ég

Szeretek a konyhából fényképezni.

Ella 1 éves és 11 hónapos

Beszél-beszél-beszél, illetve énekel:
"Hinta-palinta, nininaa, kiscica, akaja Tiszába, huss"

Dacol:
"Neee! Hagyd ab-ba!"

Számol:
"Egy, kettő, három, nyolc kilenc, tíz"

Hasonló témákban feljődik a némettudása is, dalokból egyértelműen a bölcsiben hallottakat szereti jobban. Szegény második gyereknek nem énekelt annyit az anyukája...

Ezen kívül megállapítást nyert, hogy habár étel- és pollenallergiája nincs, viszont vashiányos, úgyhogy a napi Béres, c és d vitaminon túl még kétszer vascseppeket is kap. Csak hogy végre ne legyen olyan bágyatag, egyhelyben ülő szobanövény. A gyerekorvosnak semmi sem drága, majd küldök a gyerekének egy dobfelszerelést.

Nagyon Svájc

Nem is tudom, hogy ez jófej vagy már aggasztóan pedáns, de

a múzeum előtti építkezésen porszívózzák a frissen felcsiszolt betont.

Ki jön a lakásomba?

Néha el tudok tőlük olvadni:

Ezen kívül Dávid még egy hatalmas lépést tett meg: tegnap cumi nélkül aludt, most tölti élete második cumitlan éjszakáját. Az első meglepően sima volt, eddig a második is jól megy. Kop-kop-kop.
Ez így nagyon lazán hangzik, de egyszer már belebuktunk a projektbe. Olyan másfél évvel ezelőtt megpróbáltuk őt leszoktatni, kapott is érte ajándékot, egy hatalmas Playmobile repülőt, de három nap után visszakérte a cumit, és a repülő elrepült. Most viszont visszatért, és nagyon reméljük, hogy marad is.

(Tegnap este írtam a kolleganőmnek, hogy a ma reggeli kávémból fogja látni az első éjszaka eredményét: tall=jól ment, grande=oké, venti=inkább ne is kérdezd.)