Meleg, pakolás és egyéb költözködési előkészületek

Itt is nagyon meleg van. Na jó, nem olyan brutális, mint Budapesten, de azért meleg. És én ebben kezdtem el végre dobozolni, ami a következőképp működik: üres, szétvágott dobozt összeragaszt -- piheg -- belepakol cuccokat -- piheg -- belepakol további cuccokat -- doboz leragaszt -- lerogy, izzadtság patakokban csorog -- dobozt megszámoz, online doksiba beírja tartalmát -- piheg, közben azon morfondírozik, hogy el kellene kezdeni a következő dobozt, de igazából talán holnap is ráérne.
Dobozolás mellett egy csomó olyan pakolászást is megcsináltam, ami nem látszik, mint pl ruhaszortírozás, illetve olyan bútorok kiürítése, amiktől meg fogunk válni (régi ágyak, amiknek tömve volt az ágyneműtartója, szekrény, stb). Tegnap este pedig átvittük a Mátéval az ebédlőasztalunkat hozzájuk, így felszabadult egy kis hely - újabb dobozoknak.
Az események amúgy hamarosan fel fognak pörögni. Hétfő délután átvesszük az új lakást, ahol remélhetőleg nem kell túl sok javítási munkálatot végeztetni, illetve a nappaliban és az étkezőben semmit. Mert kedden érkezik Behemótka, az új ebédlőasztal, plusz az új ülőgarnitúra. Szerdán pedig elviszik a mostani lakásból a kidobandó bútorokat, és teljesen átvehetik a hatalmat a dobozok. Hétvégén kicsit lazítunk egy esküvővel Toszkánában, majd utána jön a nagy hajrá, mert a rákövetkező pénteken (szept. 9-én) történik meg maga a költözés. Az már csak Murphy, hogy aznap 2-től le lesz zárva az utca útburkolat javítás miatt... majd sietnek a fiúk.
De lesz egyszer lakásavató is!

Hauptsammelstelle

Elkezdtünk felkészülni a költözésre, ennek első lépéseként kipucoltuk a pincét. Mivel épp nálunk van a Zsolték kocsija (akik Budapesten lebzselnek), ezért megkerestem, hogy hova lehetne elvinni a kacatokat. Van a községben, amihez Zollikerberg falu tartozik, egy kis telephely, itt sok mindent átvesznek. Szépen odagurultunk, leparkoltunk az utcán, és bementünk megnézni, hogy mi a helyzet, minek hova kell kerülnie. Ekkor elénkpattant egy erős negyvenes vagy inkább ötvenes, inas-izmos hölgy, aki kérdezte, hogy miben segíthet. Andris mondta, hogy most vagyunk itt először, mire is a széles mosollyal kísért őszinte válasz: "Willkommen!" Nyilván, egy szeméttelepen csak ez lehet az egyetlen értelmes reakció. Utána megmutatta, hogy hova tudunk beállni a kocsival, segített kipakolni, szortírozni, illetve megmondta, hogy amit nem hagyhatunk ott, és azokra az anyagokra mikor szerveznek gyűjtést a faluban.

Nagyon jókedvűen jöttünk el, mert van egy igény, ezt szervezetten kielégítik (még ha kedden és csütörtökön fél 2 és fél 5 között is...), mindenki boldog, és profi a szelektív gyűjtés is. Szóval Sammelstelle rulez.

Mindenütt jó, de legjobb...

...otthon.
Most nagyon jó volt, leginkább azért, mert ráérős volt. 10 napba sok minden belefér, főleg, ha nem esik bele államilag szentesített ünnep. Így volt idő a családra, különös tekintettel a legkisebbekre. Volt idő barátokra, egyesekre akár kétszer is. Volt idő egy kicsit főzőcskézni, sütögetni mindenféle bulikra, piacra járni. Volt idő csajszis programokra, úgymint: kozmetikus, fodrász, torna. Volt iső kiállítást nézni szárazon és vízen. És volt idő gasztroálmok beteljesítésére, ami olyan helyek kipróbálását jelentette, amikről már hallottam vagy olvastam valahol a neten. Vagy csak egyszerűen szembejöttek.

• Villa Bagatelle (kétszer is, legmelékezetesebb az első szüretelésű fekete tea)
• Hadik Kávéház (nagyon rendes császármorzsa és pezsgőkoktél (ebédre))
• Szatyor (relax, latte macchiato, Váncsa szakácskönyv, ingyen net)
• Sarki Fűszeres (világbajnok kakaó és házi diós csiga)
• Mangalica bolt (ide csak benéztem, de még biztosan visszatérek)
• Café Frei egy Libriben (dohányos kávé!)

Ezeken kívül nagyon jó volt még, hogy mindenhova gyorsabban értem oda, mint számítottam, a BKV egyszerűen még mindig jobban működik, mint sok már városban. És habár a fél város továbbra is fel van túrva, egyes részek már elkészültek, és nagyon szépek. Tetszett az Astoria-Deák tér közti rész, a Kopaszi-gát (tudom, az már nem is új), az egész felújított Allée rész, de megmagyarázhatatlan okokból a Fővám téren vigyorogtam a legjobban, különösen, amikor lementem a 2-es megállójába, ami Budapest egyik leglepukkantabbjából a legszebb lett.

Hát ilyen előnyei vannak a munkanélküliségnek.