Az előző bejegyzés mozgóképes bizonyítéka

Tegnap délután a nagy Orell-Füssli könyvesbolt gyerekrészlegén jártunk, ahol Dávid egyszer csak megtáltosodott. A szönyegpadló és a cipőtlenség egyértelműen segítettek a produkció létrejöttében.

(Gyenge idegzetű nézőinknek mondom, hogy a gyerek a videó végén beleesik egy forgó könyvállványba, de aztán fölállt, és tovább ment.)

Könyvet végül nem vettünk, de nem mi voltunk az egyetlenek, akik játszóháznak használták a boltot.

Jár

Dávid jár.
Na nem kell még nagy dolgokra gondolni, önállóan 4-5 méter a maximum, de kézen fogva már egész rendes távokat leküzd.

Dávid 1 éves és 4 hónapos

A hónap látványos fejlődése szellemi téren jelentkezett: sokáig elnézeget könyveket, különösen a böngészőket. Főleg állatokat ismer föl bennük - cica, kutya, varjú, róka, bagoly, gólya, papagáj, mókus, béka, malac, kecske, ló, tehén. Ezen kívül menő a motor, autó, busz, markoló, bicikli, és rendszeridegen elemként a csillag és az óra. Más könyveket is szívesen lapozgat, pl a Tölgyerdő meséi sorozatot (a Róka zoknija és a Malacbújócska van meg, angolul).

A sima epítőkockák most épp pihennek, de a Szalay gyerekektől kölcsönkaptunk pár Duplót, és megtanulta őket összerakni.
Mozgásfejlődésben nem volt nagy áttörés, habár mintha egy kicsit jobban kísérletezne a járással. Már egész flottul föláll, és kb 3 lépést megy, utána elesik. Tekintettel a fejleményekre, értékelném, ha záros hatáirdőn belül nem kellene már mindenhova cipelni.
Az evés rapszodikus. Van, amikor csak ímmel-ámmal, van, amikor meg kétpofára. Megfigyeltem, hogy nem szereti két egymás utáni nap ugyanazt enni. Első nap még örül az új íznek, felfedezi, kóstolgatja, másnap ugyanaz már unalmas. Viszont mennek a rendes felnőtt kaják: pörkölt nokedlivel, rizottó, húsos és gombás hasé, stb.
Nagyon társaságigényes. Egy napig még szívesen elvan itthon és a környéken, de két napig ugyanez már nyűglődéssel jár. Igyekszem hét közben mindenféle találkákat, sétákat szervezni más anyukákkal, hogy lásson új arcokat is, illetve fix megmentő a játszóház a szomszéd faluban. Januártól már heti három napot fog bölcsibe járni.

saját magáról nézeget fényképeket hangos "baba, baba!" kiáltásokkal

Dávid ügyessége

Toronyépítés minden esetben:

banánból (kicsit lezúzta az orráról a bőrt, de egy hét alatt nyoma sem maradt)

duplóból

a Mű közelebbről

Ezen kívül ma engedtem, hogy nézzen egy Bogyó és Babócát, amíg megmelegítem az ebédjét. Persze állandóan püfölte közben a laptopot, így büntiből kikapcsoltam. Visszamentem a konyhába, de hallom, hogy hangok szűrődnek ki. Dávid újra kinyitotta a laptopot, a mese újraidult, de persze csak a képernyővédő látszott. Viszont már beírt egy hosszadalmas jelszót. Erre a technikai zsenialitásra adtam neki még egy esélyt, folytattam a mesét, amit aztán szépen végig is nézett.
Majd újraindította.

Round two

Extrém fáradtság, pisilhetnék és reggel-azonnal-adjanak-valamit-enni? Van, akinek ennyiből kicsit gyorsabban leesik, hogy mi újság, nekem bő öt hét volt. De végül megjött az inspiráció.
A doki egy darabig ide-oda sakkozott a dátumokkal, de az első trimeszter végére abban maradtunk, hogy Dávid aprilis második felében lép elő nagytesóvá.

A tegnapi vizsgálat a szokásos menetrend szerint zajlott: hossz mérés (komoly 51 mm), orrcsont nézegetés, majd a babszem ébresztgetése, hogy le lehessen mérni a tarkóredőjét. Ennek egy darabig ellenállt - remélem, hogy később is ilyen jó lesz az alvókája -, de aztán csak fölébredt, és méltatlankodva kalimpált, hogy mit maceráljuk. Viszont lehetett tarkóredőt mérni, ami rendben is volt. A vérteszteknek majd jövő héten lesz eredménye.

Hát így vagyunk itt Zollikerbergben.