2009. december 6., vasárnap

Téli sajtország

Kati nénivel hármasban felfedeztük Svájc egy újabb szegletét a francia részen. Gruyeres-ben szálltunk meg, nem túl messze a középkori várostól, ami ilyen szépséges (lopott kép):

Persze nem volt ennyire napos idő, viszont volt már karácsonyi dekoráció, ami minden városnak jót tesz, még egy ilyen ékszerdobozkán is tudott dobni.
Megérkezés után alaposan megnézük a várat, amiben a középkoritól a 19. századiig berendezett szobák voltak, valamint kiláttunk egy kis kertre, ami nyáron nagyon szép lehet. Ezen kívül decembernek megfelelően volt egy Betlehem-kiállítás perui darabokból, amik színpompásak és nagyon aranyosak. Személyes kedvencem a színeiben visszafogott, ámde tökökből készült öszeállítás volt.
A vár után megebédeltünk, majd egy kis kóválygás után elmentünk Bulle-be karácsonyi vásárt nézni és forralt bort inni. Utána mindenki beájult, és nagyságrendlieg este 8-tól reggel 8-ig aludtunk.
Vasárnap folytattuk a tejfelezést, és első utunk a gruyeres-i sajtgyárba vezetett, ahol volt magyar nyelvű tájékoztató is Cseresznyáről, a tehénről, és az ő fantasztikus te(l)jesítményéről. Ez a rész egy kicsit bugyuta volt, de nagyon tetszettek a különféle illatminták: különböző növényeket lehetett szagolni (szintetikusan előállított mintákkal), de a kedvencünk a meleg tej illata volt.
Sajtkészítés után Romont felé vettük az irányt, ami a többihez hasonlóan kedves kisváros, nagyon szép óvárossal. Legfőbb nevezetessége az ólomüveg múzeum, ahol egy nagy hinterglas-festészeti anyag is látható. (Anyu, ezt hogy hívják magyarul?) Persze nem nyüzsögtek az emberek, pedig nagyon jó múzeum: egy régi várban lakik, van benne bolt is, meg kávézó, és egy nagy műhely, ahol ki lehet próbálni az üveggel való dolgozást, illetve mestereket lehet nézni, amint alkotnak.
Romont után következett Fribourg, ami egy kis csalódás volt, mert az óváros bár nagy, mégsem annyira hangulatos. Viszont olyan - helyi specialitásnak álcázott - töki pompost ettem, hogy majd' megszólalt!
Hazatérés előtti utolsó nekirugaszkodásra még eljutottunk Murtenbe, amit nagyon kár lett volna kihagyni:

Itt megkaptuk a Fribourg-ból hiányzó hangulatot, beszereztünk újabb forralt bort, illetve almapuncsot, volt Mikulás, egy csomó gyerek, karácsonyi kivilágítás és fenyőillat. Sajsno aztán eső is volt, úgyhogy egy kiadósabb séta után megszöktünk Murtenből is, és hazakocsikáztunk.

2 megjegyzés:

  1. Végre új poszt! Medve is megnyugodhat:)

    VálaszTörlés
  2. Hinterglasmalerei ist Hinterglasmalerei - valamiért nem lett neki soha magyar neve, pedig a görögkeletiek laktak vidékeken (északkkelet) és Erdélyben sok ilyet gyártottak (l. Szent Györgyöt a konyhában)

    VálaszTörlés