2012. január 15., vasárnap

Bő egy hónap összefoglalója

Volt ugye karácsony, ami nagyon jól sikerült, de egyúttal persze húzós is: család itt, család ott, család amott, barátnők minden mennyiségben, majd levezetésként Julit megkeresztelték, ez még egy nagycsaládi összejövetelre adott okot. Tiszta kikapcsolódás volt utána a szilvesztert barátokkal és összesen kb. 20 gyerekükkel tölteni.

Az új évet egy kiruccanással kezdtük (én csak másfél napra mentem, Andris 4-re), 5 év után először elmentünk Zermattba. Azt hiszem, ide még visszatérünk, mert 1) nem volt olyan szuper idő, Andrisék a pályarendeszer kb 5%-át tudták bejárni, a többi le volt zárva (egyik nap egyáltalán nem mentek a liftek); 2) ez egy igazi kis winter wonderland. Autóval nem megközelíthető, csak a szomszéd faluig lehet menni, ott le kell parkolni, és vonattal folytatni az utat Zermattba. Ennek megfelelően a városkában sincsenek rendes kocsik, az utcák hóval borítottak, amin kis elektromos járgányok közlekednek, illetve a nagyon puccos szállodák fenntartanak ló vontatott szánokat vagy konflisokat. Persze síelni is lehet, ami által a pályaszállás intézménye új definíciót nyer. A sok hóból adódóan olyan vicces, ámde logikus dolgok is előfordulnak, mint hogy az ember nem kiskocsit hanem szánkót húzva megy bevásárolni. A logika előtt fejet kell hajtani.

A január másik fejleménye, hogy sikerül megszabadulnom az új állásomtól, ami nem bizonyult valami jónak: idegesítő feladatok egy kényelmetlen irodában (oké, ez eddig nem lett volna probléma, de most nem egy leányálom), közepesen kedves kollegákkal. Szerencsére egy korábban ott dolgozó lány visszamenne, úgyhogy gyorsan tudunk váltani. Februártól a hasamat fogom simogatni, meg berendezzük az egyelőre raktárként funkcionáló kisszobát, illetve egy sorstárs barátővel megyünk tornázgatni. Közben igyekszem a munkakapcsolataimat fenntartani, és dolgozom egy részmunkaidős álláson, de ez még nagyon a jövő zenéje.

A babával kapcsolatban nincsenek épp hírek. Saját méreteimet elnézve biztosan rendesen növöget, és most már viszonylagos biztonsággal azt is tudom mondani, hogy érzem a mocorgásait. A következő ultrahang 31-én lesz, ahol végignézik a szerveit, és gondolom, mondanak egy aktuális méretet is. Meg talán azt is megtudjuk, hogy a nagy versenyben melyik kromoszóma nyert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése