2014. május 11., vasárnap

Dávid 1 éves és 11 hónapos

Most már ő a "nagy", de legalábbis báty. Ellával nagyon-nagyon aranyos, simogatja, meg ölbe akarja venni (meg is kapja), és ha hazaérkezik, akkor első dolga őt keresni. Persze egy ilyen újszülöttel még nem lehet olyan sokat kezdeni, úgyhogy egy-két perc után már új elfoglaltság után néz.
"picike ujja van"
méretkülönbség
Új tudománya az orrfújás. A dolog még messze nem tökéletes, de arra elég, hogy a utcán egy orrtörlésnél hatékonyabbak legyünk.
Persze tud még egy csomó mást is: egyre több német dalt, amiket a csoportban együtt is énekel a többiekkel, tud valamennyire bukfencezni, és nagyon-nagyon sokat beszélni. Amit egyre hangosabban tesz. Talán a bölcsi hatása, ahol túl kell kiabálni a többi gyereket.
Andrissal izgalmas programokon vesznek részt: szoktak menni uszodába, ma pl. cirkuszban vannak, hogy lásson igazi bohócot, és nem gombócnak hívja. Illetve tegnap volt pónilovagolni. A kép megtévesztő, ennyire nem volt magabiztos nagylegény, fogni kellett a kezét, de aztán vissza akart még menni:
cirkuszi pónilovak
De az überelhetetlen nagy kedvenc a kavicsdobálás, azt akár órákig is:
"beplaccsantom a kavicsot"

2 megjegyzés: