Közkívánatra

Íme az "új" szoba:

Ella ágya és a bent hagyott vendégkanapé (amit így nem lehet kinyitni), most szoptatós helyként funkcionál

fönt a felnőtt, lent a gyerekjátékok

Úgyhogy Dávid szobája továbbra is légies fehér, Elláé pedig férfiasan sötét. Csak hogy ne nemi sztereotípiák mentén neveljük gyermekeinket.

Ella 3 hónapos

Hát kéremszépen ez egy másik gyerek. Elmúlt a hasfájás, a reflux-helyzet is jobb, ezek hatására pedig egy sokkal kisimultabb kisbabával élünk együtt.
Egy héttel ezelőtti adatai: 4820 g (bodyban és többé-kevésbé száraz pelenkában) illetve 57 cm. Továbbra is vegyes étrenden van - ez mindekettőnk lustaságának tökéletesen megfelel: ő nem szeret szopni, de ha muszáj, csinálja, én pedig nem szeretek a tejért küzdeni. Úgyhogy kap innen is, onnan is, és béke van.
Tudományát tekintve az a nagy újdonság, hogy megtalálta a kezét, pontosabban a jobb kezét. A balról nem nagyon vesz tudomást. De a jobb keze felfedező útra szokott indulni az arcán, és általában a szájában köt ki:

hüvelykujj kötelezően fityiszben

Ezen kívül bőkezűen osztogatja a nagy, huncut vigyorokat, hason fekve a köldöke körül propellerként szép lassan elfordul, illetve a nagy játékban el is tud bólintani:

álmában még el is mosolyodott

És még egy nagyon fontos területen fejlődött a hölgy: lehet vele autózni! Már nem üvölti végig az egészet, hanem nézelődik, maximum picit nyüszög, majd szépen elalszik.
Háromhónapos szülinapjára Ella kapott saját szobát is. Ez úgy történt, hogy eredetileg egy szobában altattuk a gyerekeket. Aztán jött a hasfájós-nyűgös időszak, ekkor a kicsit áttettük magunkhoz. Most pedig felszámoltuk a vendégszobát (azért a kinyitható kanapé megmaradt egyelőre), bedobozoltuk az ott lakó könyveket, és a polcokra átköltöztettük a játékokat. Plusz betettük Ella ágyát. Így neki lett félig-meddig saját szobája, a nappaliban pedig csökkent a káosz.

Juckerhof II.

Pontosan 13 héttel ezelőtt voltunk már a Juckerhofban, a jelenleginél eggyel kevesebb gyerekkel. Most négyen vágtunk neki az útnak, kb. 20 fokkal melegebb volt, és lehetett különféle gyümölcsöket is szedni: kék áfonyát, málnát és cseresznyét.

Dávid bátran simogatott kecskét...

...ugrált szalmabáláról...

...és szokásához híven nem evett semmit.

Mindeközben Ella először aludt az Ergobabyben, így szedtük a kék áfonyát, aztán evett, majd ebéd alatt az asztalon fekve nézegette a faleveleket, és ezzel nagyon jól elszórakozott:

az Ergobaby újszülött-betétje jó párna

Dávid 2 éves és 1 hónapos

Beköszöntött az igazi. A dackorszak. Durván. Minden 'nem', semmi sem jó, mennek a hisztik, az esti fektetések hirtelen rémesek lettek. (Tudom, eddig el voltunk kényeztetve, mert mese, stb. után csak betettük az ágyába, és kész.) Egyik este hányásig fokozta, az volt eddig a csúcspont. Bölcsiben elkezdett lökdösődni, és persze ott is direkt az ellenkezőjét csinálja annak, amit kéne. De azt mondják, hogy nem vészes a helyzet, végülis normális.
Ha épp nem lovallja bele magát valami hülyeségbe, akkor persze nagyon aranyos és okos kisfiú. Ellával tündéri, már magyaráz neki: "Nézd, Ellácska, ez egy elefánt." Magáról többnyire még egyes szám második személyben beszél, de azért néha sikerül átváltania a jó módba. Összetett mondatokat is mond, főleg időrendiséget fejez ki velük: "Levesszük a pulcsit, aztán fürdés." A múltat a 'tegnap', a jövőt a 'holnap' jelzi. Kedvenc szavajárása a 'szerintem', amit néha nagyon viccesen vet be.
Egyre ügyesebben rollerezik, és most már tökéletesen tud előre bukfencezni. A labda-korszak lecsengőben, a jelenlegi legjobb elfoglaltság pocsolyákban tocsogni. Erre - hála az esős nyárnak - számtalan lehetőség adódik.

haverkodás egy cicával

szép időben a Sechseläutenplatzon (egy gördeszkást nézett megbűvölve, és nagyon félt tőle)

újabban ilyen a bevásárlás