Mérföldkő

Ma reggel Dávidot öltöztettem, ami nem egy egyperces elfoglaltság, van némi fogócska jellege. Ella közben a játszószőnyegén heverészett. Mire végeztünk az öltözéssel, Ella más hason volt.
Szegény második gyerek, erről a teljesítményéről lemaradtunk.

Vendégposzt

Andris tollából:

Íme Dávid első doksija, ami ő írt. Nem sugalltunk neki semmit, olyan betűket nyomogatott, amiket ismer. Könyvesboltban tanult meg járni. És tessék, mi az első értelmes szó, amit leír....

Vonatozós kicsiben

Vasárnap délelőtt elindultunk Winterthurba:

A cél egy vasútmodellező kiállítás volt:

Nem kifejezetten gyerekeknek szólt, hanem "komoly" felnőttek játékát mutatta be. Hatalmas terepasztalokat építettek őrületes részletgazdagsággal:

Azért vonatozni is lehetett:

Ella a program nagy részét előzékenyen átaludta a hordozóban.

Ella 5 hónapos

Nagy ugrás még nem következett be a mozgásfejlődésében, de az eddigi tudását tökéletesítette. Ügyesebben fog, hason már tud játszani, minden egy kicsit koordináltabb.
Dávidra őrülten felnéz, és nagyon imádja. Kezd alakulni az interakció, reméljük, ebből jó együtt játszások leszek pár év múlva.

vasárnap reggeli olvasgatás

Az ebéd és az uzsonna felét már szilárd étel teszi ki. Az eddigi repertoárban szerepel répa, krumpli, sütőtök, édeskrumpli, cukkini, alma, banán és babakeksz. Utána persze még jöhet egy adag tápszer is.
Éjszaka továbbra is egyszer ébred, de mostanság nagy balhékat nem szokott csapni, csak iszik, aztán vissza lehet fektetni. A nappali alvás viszont nagy változáson esett át: a kisebb, rövidebb szunyák helyett alakul a napi két alvás, többnyire sikerül. Nap közben hason alszik, mert úgy jobban ki tudja zárni az ingereket (szerintem), és a csillagok megfelelő állása esetén összejön kétszer másfél óra. Ennek csak annyi hátránya van, hogy alig van átfedés Dávid alvásával, de szerencsére ez a legtöbb napon logisztikailag nem okoz problémát.
Bölcsiben jól érzi magát, a napirend ott persze borul, de nem kapjuk vissza totálkárosan. Nemsokára jön egy-két nála kisebb gyerek is a csoportba, úgyhogy majd együtt fedezhetik föl a világot.

a Tücsi által készített katicás sapkában

Dávid 2 éves és 3 hónapos (múlt)

A dackorszaknak egy enyhébb periódusát éljük, néhány mindennapos meccstől eltekintve (fogmosás, följönni a második emeletre, öltözködés) az izgalmas dolgokra lehet koncentrálni.
Például arra, hogy felismer már 5 betűt: van a D azaz Dávid betű, az S azaz kígyó betű, az X, az O vagy nulla, és a H azaz Hanna betű (szerelme a bölcsiben). Feldolgozás alatt az Anyu, Babu és Ella betű.
Babakocsiban csak akkor ül, ha reggel bölcsibe kell vinnem a két gyereket, és utána időben beérni a munkahelyemre. Amúgy gyalog megy mindenhova, legfeljebb rövidebb szakaszokra fölül a nyakamba.
Nyelvileg nagyot fejlődött: kérdésekre egész mondatban válaszol, helyesen használja az egyes szám első személyt. Jól kérdez, viszont kérni még nem tud, abból tipikusan az lesz, hogy "Anyu segíííít?" Elkezdte instruálni a játékait, vicces-furcsa visszahallani a saját mondatainkat. Nagyon durvát még nem hallottunk a szájából, ez megnyugtató.
A bölcsiben lelkesen énekel a többiekkel együtt, valamennyire beszél is, kérdésekre válaszol. Kéri, hogy nevezzenek meg neki dolgokat, és tanulja a szavakat.
Ellától sajnos szereti elvenni a játékait, igyekezzük erről lebeszélni. Mondjuk, hogy ez nem szép dolog, kérje el, illetve legalább adjon helyette másikat.
Továbbra is repülőgépes korszakát éli, kiegészítve munkagépekkel ("sajnos" az utcánkban folyó útépítésnek vége lett), illetve be-bekúsznak a dinók, ezek közül a triceratopsot meg is tudja nevezni. Drukkolok, hogy mihamarabb belépjünk a lovagos-váras fázisba, ott én is labdába rúgok.
Kezdi az időhúzást is. Ha este nem akar még vacsi után elmenni fürdeni, akkor Andrisnak azt mondja, hogy rakjanak puzzlet. Tudja, hogy ez az apja gyengéje, szereti, ha Dávid kirakózik.
Heti egyszer jár úszni a szomszédos kórház melegvizes rehabilitációs medencéjébe. Ez már nem babapancsolás, hanem kar- és lábtempókat tanulnak, siklanak, beugranak, és lebuknak a víz alá. Élvezi, még ha nem is akarja mindig pont azt csinálni, ami épp a feladat lenne. Ha ez így folytatódik, akkor még az is elképzelhető, hogy nem fog visítani a hajmosástól.

városnéző hajókázás túrós sütivel, Nagy Károlyra várva

A dzsungelben

Délután Dáviddal a dzsungelben voltunk.

a legizgalmasabb részlet

igazi dzsungel

a "legkedvencebb" piros madár

madagaszkári hangszerek hallgatása

madagaszkári teknős szobra (ez a fajta már kihalt)

Beszélgetés részlet egy kis tó előtt, aminek a partján óriásteknősök szundikáltak:
D: Mindjárt fölébrednek a teknősök.
K: Nem úgy néznek ki, mint akik hamarosan felébrednek.
D: Akkor sikítozom.
Szerencsére ezt utóbb nem valósította meg.

(Újra) első nap

És eljöve a szeptember, és eljöve a dolgozói lét. Végre.
Iskolatáska helyett egy dupla babakocsival vágtunk neki a napnak, lepasszoltuk a gyerkőcöket, mindenkit a saját csoportjába, majd Andris kiröhögött, hogy rohanok az S-Bahnhoz, nehogy egy későbbivel tudjak csak bemenni. Öt hónap múzeumi elvonási tünet kumulálódott.
A nap mérlege:
- a vártnál több emailt válaszoltam meg
- sokat beszélgettem az új kolleganővel/főnökkel
- ebédeltem a volt csapattal
- kaptam két csokor virágot
- átfutottam két új kiállításon
- nagyon jól éreztem magam
Eközben a gyerekek jól érezték magukat a bölcsiben.
Jó lesz ez.