Az előző bejegyzés mozgóképes bizonyítéka II.

Tessen-tessen, megörökítettem Ella masírozását is, nehogy már lemaradjon a bátyja dokumentációja mögött.

Bónusznak pedig képek a mai napról. Vacak minőségűek, bocs.

Legkisebb látogató a Carigiet-kiállításon 

rajzolunk ugyanott 

nagyon tetszett neki a "baba"

Ella 1 éves és 3 hónapos

Jár. Önállóan, lelkesen. A lakásban található küszböket nagyon megfontoltan veszi, nem is szokott rajtuk potyogni. Most tanulja a lejtő műfaját. A földszintről följön egyedül a másodikra: lépcsőn négykézláb, a folyosón rendes úrilányhoz méltón.

vizezős játék a rapperswili állatkertben

Dávidot nemes egyszerűséggel isteníti, nehéz a bátynak annyira gyömöszölnie őt, hogy az már tiltakozást váltson ki. Inkább mi szoktuk visszafogni, de kevéssé vagyunk meggyőzőek, ha közben Ella kacarászik.

A legújabb közös elfoglaltság egymás etetése:

A hónap nagy fejleménye, hogy egy szobába költöztek a gyerekek. Ez az esti menetnél némi bonyodalmakat is tud okozni, mert Ella lelkes, és nem akar kimaradni semmiből, de éjszaka szerencsére nem ébresztik föl egymást.

A végére adatok, mert - habár csak második nekifutásra, mivel az első időpontot elfelejtettem, de - voltunk a gyerekorvosnál: 8865 g (alsó 5%) és 75.5 cm (alsó 10%). Good things come in small packages.

szelfi

The name is...

Tiszta. Szobatiszta.

Dávidot a téma abszolút nem érdekelte, így mesterségesen igyekeztünk rápörgetni. "Majd ha három éves leszel..." Ezt jó szajkó módjára el is kezdte ismételgetni, de a jelentésével nem volt tisztában.

Eljöve a születésnap, majd az ezt követő első hétvége, és egy nagy levegőt véve levettük róla a pelenkát. Első nap: folyamatos bepisilés. Második nap: folyamatos bepisilés szülinapi bulival tarkítva. Harmadik nap: folyamatos bepisilés a bölcsiben. Negyedik nap: tiszta gatya. És azóta is (csak minimális megingások vannak nagyon ritkán). Ha ezt tudtuk volna...

Motivációnak kapott egy dicsőségtáblát, amire matricákat ragaszthatott. Ezt kb 4 napig használtuk, Budapestre nem vittük el, aztán valahogy okafogyottá is vált. (Pedig mennyit rajzolgattam!)

Úgyhogy a nappali szobatisztaság pipa. Előbb-utóbb az éjszakaira is rá kellene vennünk magunkat, de egyelőre élvezzük, hogy Ella is viszonylag nyugis az éjjeli órákban, úgyhogy lehet pihenni. De majd leküzdjük a lustaságunkat.

kis fürdőgatyában a kánilkulában

Budapest

Jó volt. Belefért minden, mégis nyugis volt, tudtunk pihenni is. Találkoztunk barátokkal, családtagokkal, a gyerekeknek kezdtük megmutogatni a város látnivalóit. Dávid azóta is arról beszél, hogy utazott siklóval, és volt a Mátyás templomban. Elmentünk az Állatkertbe, ahol a zürichivel ellentétben lehet látni állatokat (mármint nem csak a homo sapiens típusút).

Sok játszótéren megfordultunk, és az az általános tapasztalat, hogy a magyar gyerekek barátkozósabbak, befogadóbbak, nagy általánosságban kedvesebbek. (Vajon ez felnőve mikor fordul meg a két náció között?) Számomra a legnagyobb élmény mégis a kissé lerobbant, poros, gellért-hegyi "nagy csúszdás" volt, mert gyerekkoromban nagyon sok időt töltöttünk ott.