Csajos este

Egy igazi lélekmelegítő estében volt részem, már nagyon kellett egy ilyen.
Az úgy volt, hogy Susannénak van egy parkolószomszédja, akiről kiderült, hogy imádja a lovakat (ilyennel Susanne rendelkezik), illetve a Mexx helyi country managere. És pont úgy esett, hogy tegnap nyílt meg egy új Mexx bolt a belvárosban, amire Susanne kapott egy kétszemélyes meghívót. Ladies only :)
Ennek megfelelően tegnap este háromnegyed 7-kor lepasszoltam a minimanót a zapukájának, aki vállalta a fürdetés-etetés-fektetés rituálét, én pedig felnőttesen és nem szoptatós melltartóban nekiindultam a városnak. Előtte még betértem egy boltba venni hajfestéket, ami pillanatnyilag nem kell, de majd jól jön, amikor aktuális a festés, és én nem jutok be valamiért a városba, illetve nem vettem babaruhát, pedig nézegettem őket, de aztán úgy döntöttem, hogy ez az én estém. Fél 8-kor találkoztunk Susannéval, bevettük magunkat a vadiúj boltba, és ketten egy másfél négyzetméteres kabinban a fél kínálatot felpróbáltuk. Bő egy óra múlva távoztunk, megveregettük egymás vállát, hogy szépen visszafogtuk magunkat a költekezésben, smúzoltunk a nevezett country managerrel, majd elvonultunk az Odeon bárba. Itt mindketten azt ettük, amit a másik szeretett volna: én kis rántott camembert-eket, ami Susannénak nem elég diétás, Susanne pedig tatárbifit, ami nekem nem elég főtt. Kint ültünk, valószínűleg ez volt az utolsó balzsamos nyári este (na jó, ezt nem bánom), és én nem hívtam föl az Andrist idegbajosan tízpercenként, hogy minden oké-e.

(Kisgyerek aztán zűrös éjszakát nyomott, de hát legyen neki is egyszer-egyszer buli.)

Tudomány

Dávid elkezdte kissé koordináltabban paskolni a fölötte lógó játékokat:

Illetve nagy élvezettel felborult párszor egy más után:

Bern

Dávid élete első komolyabb kirándulását tette meg ma, ugyanis elvittük Bernbe, hogy a magyar állam szemében is létező személlyé, sőt, állampolgárrá nyilvánítsuk. Ugyan ehhez az alany jelenléte nem szükséges, viszont mindkét szülőnek személyesen kell kérvényeznie a magyar anyakönyvezést és az útlevél kiállítását, így szoptatós dajka hiányában vittük magunkkal a manót is. Autó nélkül élőként a következő új kihívásokkal szembesültünk:

• hogyan kell betenni, és rögzíteni az autósülést, installálni a gyereket, illetve megoldani az árnyékolást;

• hogyan kell összecsukni a babakocsit (habár azt a boltban természetesen megmutatták, de ezt már réges rég elfelejtettük).

Végülis kisebb késéssel, de eljutottunk a konzulátusra, ahol nagyon kedvesen pörgött két hölgy, és intézték az ügyeket. Viszonylag hamar végeztünk is, majd beiktattunk egy korai ebédet a közeli bio-levesezőben.

Hazafelé is sima volt az út, eltekintve a Zürichet délután 2-kor maga alá gyűrő dugótól, de Dávid türelmesen kivárta saját ebédjének enyhe késését.

Holnap azért pihi, max a szomszéd parkig fogunk elmerészkedni. Nem kell minden nap feszegetni a manóhatárokat.

Dávid két hónapos

Legfrissebb adatai: 4880 g és 57 cm. Szóval hízott (közel 1 kilót), és nőtt (5 cm-t) szépen. A dokinál megkapta az első két oltását is, köszönöm, szarul bírtam. Éjszakára hőemelekedése is lett tőle, meg picit nyűgös is volt, és aluszékony, de alapvetően egész jól megúsztuk. Remélhetőleg két hónap alatt elfelejti, hogy ez a néni szúrta meg, ugyanis akkor megyünk következőre. Az aranyos néni akkor is meg fogja szúrni, ilyen az élet.

Tudománya: egész ügyesen elalszik egyedül vagy minimális segítséggel, ennek nagyon örülök. Hason kezdi magát szépen kitolni, és nézelődni. Tud nyál- illetve tejbuborékokat fújni. Egyre több hangot ad, lelkesen megfigyel, és kommunikál. A keze még mindig egy nagy rejtély számára, de talán most már el fogja kezdeni fölfedezni.

aludnia kéne, de a világ sokkal érdekesebb

Jövője: eldöntöttük a bölcsi-ügyet, ide fog járni heti két napot novembertől. Back-upnak kellene egy bébiszitter is (esetleges betegségek, illetve szülői esti kimenők), de ez most nem annyira égető, az alapvető megoldás megvan.

Közeljövője: Dávid holnap élete első zsúrjába hivatalos, Bogyónak lesz névnapja. Kaptunk meghívót is:

Bréking: spontán elhatározásból beültünk hármasban ebédelni egy ázsiai étterembe. A legkisebb vendég ugyan nem kapott enni, de nyugodtan abszolválta a kalandot.

Újságok

Kezdtek felpörögni a dolgok, ezt jól jellemzi a heti programunk.

• Hétfő: apukám hazament, amiből következik, hogy itt is volt. Főzött nekünk isteni pörköltet, és megszeretgette első fiúunokáját. Illetve sétáltak is, amíg én hathetes kontrollon voltam. (Igaz, hogy Dávid már nyolchetes, de a nyár már csak egy ilyen bicikli, az ember orvosa csak úgy elmegy nyaralni.)
• Kedd: csináltattam Dávidról útlevélképet, mert előbb-utóbb összejön minden szükséges irat ahhoz, hogy a magyar hatóságok szemében is hivatalosan létező kisgyerekké nyilvánítsuk. Ehhez el kell majd zarándokolnunk Bernbe, ami nagy kaland lesz.

• Szerda: megyünk megnézni a manó jövendő bölcsijét. Úgy ám! Novembertől fog járni heti két napot, amíg én dolgozom. Úgy ám! Visszamegyek a Landesmuseumba szervezni a tárlatvezetéseket és úgy általában a zéletet. Nagyon örülök neki, mert jó az új csapat, a gyenge láncszemek kikerültek, és kis változatosság lesz a Sing a song of sixpence-hez képest.
• Csütörtök: megyek be a Landesmuseumba szerződést egyeztetni.
• Péntek: Dávidnak jelenése van a gyerekorvosnál mázsálás és az első két oltás céljából. Reméljük, nem fog belázasodni.

Ezen kívül Andris forradalmasította a sétákat, amennyiben feltöltötte az első Harry Potter kötetet hangoskönyv formájában a telefonomra Stephen Fry előadásában, úgyhogy ma meg is hallgattam az első fejezetet. Szuper, egyedül az ellen van kifogásom, hogy Hagrid akcentusa valamiért írre sikeredett skót helyett. Az egy picit wtf, de sebaj.