Dávid élete első komolyabb kirándulását tette meg ma, ugyanis elvittük Bernbe, hogy a magyar állam szemében is létező személlyé, sőt, állampolgárrá nyilvánítsuk. Ugyan ehhez az alany jelenléte nem szükséges, viszont mindkét szülőnek személyesen kell kérvényeznie a magyar anyakönyvezést és az útlevél kiállítását, így szoptatós dajka hiányában vittük magunkkal a manót is. Autó nélkül élőként a következő új kihívásokkal szembesültünk:
- hogyan kell betenni, és rögzíteni az autósülést, installálni a gyereket, illetve megoldani az árnyékolást;
- hogyan kell összecsukni a babakocsit (habár azt a boltban természetesen megmutatták, de ezt már réges rég elfelejtettük).
Végülis kisebb késéssel, de eljutottunk a konzulátusra, ahol nagyon kedvesen pörgött két hölgy, és intézték az ügyeket. Viszonylag hamar végeztünk is, majd beiktattunk egy korai ebédet a közeli bio-levesezőben.
Hazafelé is sima volt az út, eltekintve a Zürichet délután 2-kor maga alá gyűrő dugótól, de Dávid türelmesen kivárta saját ebédjének enyhe késését.
Holnap azért pihi, max a szomszéd parkig fogunk elmerészkedni. Nem kell minden nap feszegetni a manóhatárokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése