Egy igazi lélekmelegítő estében volt részem, már nagyon kellett egy ilyen.
Az úgy volt, hogy Susannénak van egy parkolószomszédja, akiről kiderült, hogy imádja a lovakat (ilyennel Susanne rendelkezik), illetve a Mexx helyi country managere. És pont úgy esett, hogy tegnap nyílt meg egy új Mexx bolt a belvárosban, amire Susanne kapott egy kétszemélyes meghívót. Ladies only :)
Ennek megfelelően tegnap este háromnegyed 7-kor lepasszoltam a minimanót a zapukájának, aki vállalta a fürdetés-etetés-fektetés rituálét, én pedig felnőttesen és nem szoptatós melltartóban nekiindultam a városnak. Előtte még betértem egy boltba venni hajfestéket, ami pillanatnyilag nem kell, de majd jól jön, amikor aktuális a festés, és én nem jutok be valamiért a városba, illetve nem vettem babaruhát, pedig nézegettem őket, de aztán úgy döntöttem, hogy ez az én estém. Fél 8-kor találkoztunk Susannéval, bevettük magunkat a vadiúj boltba, és ketten egy másfél négyzetméteres kabinban a fél kínálatot felpróbáltuk. Bő egy óra múlva távoztunk, megveregettük egymás vállát, hogy szépen visszafogtuk magunkat a költekezésben, smúzoltunk a nevezett country managerrel, majd elvonultunk az Odeon bárba. Itt mindketten azt ettük, amit a másik szeretett volna: én kis rántott camembert-eket, ami Susannénak nem elég diétás, Susanne pedig tatárbifit, ami nekem nem elég főtt. Kint ültünk, valószínűleg ez volt az utolsó balzsamos nyári este (na jó, ezt nem bánom), és én nem hívtam föl az Andrist idegbajosan tízpercenként, hogy minden oké-e.
(Kisgyerek aztán zűrös éjszakát nyomott, de hát legyen neki is egyszer-egyszer buli.)
Az úgy volt, hogy Susannénak van egy parkolószomszédja, akiről kiderült, hogy imádja a lovakat (ilyennel Susanne rendelkezik), illetve a Mexx helyi country managere. És pont úgy esett, hogy tegnap nyílt meg egy új Mexx bolt a belvárosban, amire Susanne kapott egy kétszemélyes meghívót. Ladies only :)
Ennek megfelelően tegnap este háromnegyed 7-kor lepasszoltam a minimanót a zapukájának, aki vállalta a fürdetés-etetés-fektetés rituálét, én pedig felnőttesen és nem szoptatós melltartóban nekiindultam a városnak. Előtte még betértem egy boltba venni hajfestéket, ami pillanatnyilag nem kell, de majd jól jön, amikor aktuális a festés, és én nem jutok be valamiért a városba, illetve nem vettem babaruhát, pedig nézegettem őket, de aztán úgy döntöttem, hogy ez az én estém. Fél 8-kor találkoztunk Susannéval, bevettük magunkat a vadiúj boltba, és ketten egy másfél négyzetméteres kabinban a fél kínálatot felpróbáltuk. Bő egy óra múlva távoztunk, megveregettük egymás vállát, hogy szépen visszafogtuk magunkat a költekezésben, smúzoltunk a nevezett country managerrel, majd elvonultunk az Odeon bárba. Itt mindketten azt ettük, amit a másik szeretett volna: én kis rántott camembert-eket, ami Susannénak nem elég diétás, Susanne pedig tatárbifit, ami nekem nem elég főtt. Kint ültünk, valószínűleg ez volt az utolsó balzsamos nyári este (na jó, ezt nem bánom), és én nem hívtam föl az Andrist idegbajosan tízpercenként, hogy minden oké-e.
(Kisgyerek aztán zűrös éjszakát nyomott, de hát legyen neki is egyszer-egyszer buli.)
És vettetek valamit? Vagy teljesen visszafogtátok a költekezést? Én tegnap dobozoltam, az is jó buli:))
VálaszTörlésÉn vettem egy farmert (fekete, skinny, még soha nem volt ilyenem, mindig bootcutban nyomultam) meg egy fölsőt. Susanne meg ezer mást :)
TörlésNagyon remek, hogy megálltad telefonálgatás nélkül. Így kell ezt csinálni!
VálaszTörlésaz mindig úgy van, hogy a gyerek a legváratlanabb pillanatokban tud atipikusan viselkedni - multkor én is elmentem bulizni, Nórit félig álomba merülve hagytam ott Apának, hogy igy már biztos nem lesz gond, aztán még vagy egy órát birkóztak egymással, mire Gábor "le bírta nyomni" a kisasszonyt :-)
VálaszTörlés