Zene

Mert eszembe jutott.
(Majd lesz Berlinről is bejegyzés.)

Evés

Íme a bölcsiben elsajátított tudomány görögdinnyén és banánon demonstrálva:

A banán maradéktalanul eltűnik, a dinnyének valamiért csak a levét tartja fogyasztásra alkalmasnak a gyermek.

Henger

Az egy éves státuszvizsgálaton feladat bedobni egy hengert a formabedobós lyukon. Dávidot ez abszolút nem érdekelte, kedvesen megnézte, ahogy a doktor bácsi a feladatot demonstrálja, majd kicsit megrágta a kezébe adott obejktumot, és ezzel a maga részéről letudta a melót.
6 nappal később itthon ugyanez már lelkes csatakiáltások közepette zajlik:

Házi hajvágás

Ez a bejegyzés Zsuzsának szól :)

Dávid haja elég gyorsan nő. És szőkül is.
Andris felszólítására múlt héten nekiestem:

"Mentsen meg valaki!"

Amúgy az eredmény nem lett rossz, de Andris megértő segítség helyett röhögve fotózott.

Maratoni ünnepségsorozat

Az elmúlt három napban továbbra is Dávid születésnapját ünnepeltünk. Ennyit arról, hogy ne lihegjük túl.

Pénteken a bölcsiben volt sütizés, happy birthday éneklés, amire mi is hivatalosak voltunk. Itt a felhajtáson túl az volt a nagy szám, hogy láttuk a Manót uzsonnázni, és egyedül evett. Szépen kiválasztotta magának a felvágott gyümölcsökből, ami éppen tetszett, és kisebb-nagyobb veszteséggel megette. Így péntek óta itthon is eléggé sokat eszik egyedül, persze főzeléket nem, de komoly gyümölcsmennyiség fogy.

Szombaton hetedhét országra szóló buli volt a Park im Grünében, ahol együtt ünnepeltünk Marina (júni 8.), Dávid (júni 11.) és Emma (júni 14.) első szülinapját. A lányok szülei is a Googlenál dolgoznak, sőt, régebben egy csapatban dolgozott a három apuka. Voltak még más vendégek is, igazi bábeli zűrzavar volt, angolul, oroszul, románul, magyarul és lengyelül beszéltünk a gyerekekhez, akik között 10 napostól hat és fél évesig minden korosztály képviseltette magát.

balról Lara, Marina, (anyukája ölében) Adam, Emma, Kevin, Dávid és Timon

Vittünk sok-sok kaját, salátákat és mindenfélét, én pedig készítettem egy babatorrtát és egy felnőtt verziót is. Előbbi egy nagyon egészséges banánkenyér, de belecsempésztem csokidarabkákat is, mert nem szülinap a szülinap maszatos arcok és kezek nélkül. A sima torta gyümölcsös-mascarponés volt. A gyerekek jókat játszottak, a lányok már kézen fogva sétáltak, Dávid pedig az idő nagy részében evett:

kitartóan fogyaszt

A maraton vasárnap folytatódott, délután a Szalay család egésze, és a Terék család fele jött hozzánk ünnepelni:

"Melyik ajándékkal is kezdjem?"

A hétvége folyamán a szülinapos kapott könyvet, tornyot, húzogatós-csörömpölős játékot, napozó kalapot - azt sem tudta, hova kapja a fejét. Tortázás és ajándékozás után volt hatalmas játék, bújócskázás, rohangálás, sikongatás, aztán pedig minden fronton nagy kidőlés.


Ezek után nem csoda, hogy Dávid ma a bölcsiben alvási rekordott döntött.

Anyaságom első éve

Tudom, hogy nem illik egy blogon túl őszintén írni, de én most megszegem az etikettet, és leírom, hogy én hogyan éltem meg az elmúlt évet.

Talán az viszonylag ismert tény, hogy nem rózsásan. Fizikailag semmi gondom nem volt, nem voltak fájdalmaim, tudtam szoptatni, amíg akartam (sőt, ennek a kizárólagos verziója még tovább is kitartott, mint én azt terveztem), és egy nyugodt gyereket dobott a gép. Mégis eddigi életem legnagyobb mélypontjait ebben az évben tapasztaltam meg, és nehezen tudtam velük mit kezdeni. Rosszul viseltem a bezártságot, azt, hogy egy értelmetlen kis emberke nyűgét-baját kell valahogy kisakkoznom. Rá kellett jönnöm, hogy könnyebben jövök ki a sodromból, és türelmetlenebb vagyok, mint azt korábban gondoltam. A logikátlanság  és kiszámíthatatlanság mindig is zavart, és ugye ez pont egy ilyen helyzet.

Szerencsére sikerült az életet úgy alakítani, hogy egyensúlyba került a gyerekezős és a felnőtt oldal: dolgozom heti két napot, illetve van még heti fél nap szabadidőm, plusz heti egy esti kimenőnk. Ez nagy luxus, de a lelki higiéném szempontjából létfontosságú.

Remélem, hogy egy második kört már jobban fogok bírni, jobban ismerem a saját reakcióimat, és a kevesebb idegeskedés miatt fogom tudni élvezni, ami élvezhető a csecsemős időszakban. Mert szeretnénk második kört majd valamikor, mivel úgy gondolom, hogy a legnagyobb dolog, amit Dávidnak adhatunk, egy testvér. Azt hittem, én találtam föl a spanyolviaszt, de azóta már olvastam máshol is, hogy az első gyereket az ember magának csinálja, a másodikat az elsőnek. Ezzel biztos sokan nem értenek egyet, de rám pont igaz.

Dávid szülinapjának estéjén elmentünk Andrissal kettesben vacsizni, és megünnepelni egy kicsit magunkat, hogy túléltük az első sokkot.

Dávid egy éves

banánkenyér "torta"

Az adatok egy év távlatából:
48 cm -> 74 cm = +26 cm
3350 g -> 8550 g = +5200 g (fosós-hányós betegség után frissiben)

Tud forogni, kúszni, mászni, ülni, kapaszkodva felállni, és bútorok mellett oldalazni, illetve a kanapéra és minden megfelelő magasságú objektumra fölmászni. Meg nagyokat röhögni, és könyvben lapozni, habár a tartalma már kevésbé érdekli.

Van két foga alul, jön négy fölül.

Sok mindent eszik, de fogak hiányban a rágás még ismeretlen sport. Azért kenyeret, kekszet, banánt majszol egyedül is, de a bármilyen szinten való önálló evéstől azért még messze vagyunk.

Túl van pár gyomros és lázas betegségen, illetve két középfülgyulladáson. A doki azzal bíztatott minket, hogy a következő télen ezekből még több lesz, de utána javul a helyzet.

Szereti a társaságot, gyerekekkel barátkozik, felnőttekkel szemben mostanság tartózkodó lett. A tömeg nem zavarja, inkább mozizik benne.

Volt már Budapesten, a Balatonnál, Zermattban, Bécsben és Hong Kongban. Egy hét múlva a lista Berlinnel bővül. Az utakat mindig nagyon jól bírta, jetlag leküzdésében profi.

Eléggé jól alszik, az éjszakát jó esetben átalussza, rosszabb esetben azért párszor be kell hozzá menni, és a szájába visszadugni a cumit. Vannak ilyen szempontból jobb és rosszabb periódusok. Nap közben még kétszer szunyál, úgy vettük észre, hogy még nem áll készen a napi egy alvásra.

Ezek a "nyers tények", közben pedig egy kiegyensúlyozott, és eléggé vicces kisgyerekkel élünk együtt, aki szereti a zenét (Ella Fitzgeraldra nagyokat vigyorog), imád négykézláb fogócskázni a dohányzóasztal körül, és a maga babanyelvén hosszadalmas monológokat is tart néha.

Nagyon várjuk, hogy induljon el, és aztán eredjen meg a nyelve (számunkra is érthető formában)!

Kétes siker

Dávid flottul mászik föl a mélynyomóra, szedi le a komódról a konnektor átalakítót, majd mászik le.

kicsit büszke