2014. április 29., kedd

Kétgyerekes

Itt nyafogtam, aztán Ella egy svájci óra pontosságával Nagypénteken megérkezett.
Én csütörtök este még szokás szerint lefektettem Dávidot, másnapra sütöttem-főztem, de nem azért, mert akkora hős vagyok, hanem mert nem éreztem semmit. Aztán az este folyamán valami elkezdődött, és fél 12-kor mondtam Andrisnak, hogy nem biztos, hogy én egész éjjel itt leszek. Erre ő azonnal elhúzott aludni, ha másnaptól szolgálatban lesz. Egy kis óranézegetés és kádfürdő után végül fél 3-ra átballagtam a kórházba, ahol a szomszédasszony fogadott, lévén általában ő az éjszakai ügyeletes főszülésznő. Nst-n a gyerek eléggé inaktív volt, de szerencsétlen az éjszaka közepén nyilván aludt. Végül békén is hagytak minket, lehetett csendben vajúdgatni. Ezúttal egész jól is mentek a dolgok. Elérkezett a reggel, és vele a műszakváltás. Az új ügyeletes orvos edig kitalálta, hogy neki nem tetszik a múltkori császámetszés közben tapasztalt szívritmus-zavarom. Konzultált több orvossal is, majd arra a következtetésre jutott, hogy az előző műtét problémája miatt most is legyen műtét, mert az kontrolláltabb. Úgyhogy megint vágtak, mint később kiderült, miattam feleslegesen. Viszont a magzatvíz teljesen zöld volt, úgyhogy Ella részéről ugyanide jutottunk volna, max. fél órával később. A műtétre Andris is befutott, nem hagyta ki a nagy pillanatot.
Lényeg az, hogy a kisasszony 2014. április 18-án 10:47-kor megszületett. Méretei nőiesek: 2810 g, 47 cm.
Hat nap kórház után hazajöttünk, ahol a legnagyobb kérdés az volt, hogy Dávid hogyan fogadja az új helyzetet. Jöttek látogatni hozzánk, tehát nem itt találkozott először a tesójával, de azért az más. Szerencsére nagyon aranyos Ellával, meg akarja simogatni, illetve ölbe venni, ezekre adunk is neki lehetőséget.
Egy szobában altatjuk a gyerkeket - ez első éjjel kicsit rázós volt, mivel Dávid Ella minden kis neszére fölébredt, és eléggé megijedt. De a második éjszakától kezdve rendesen alszik. Ellát az éjszakai etetésekre kiviszem a szobából, és a nappaliban eszik. Szerencsére eddig úgy tűnnik, hogy erre a mutatványra csak kétszer van igénye. Kop-kop-kop. Nap közben mondjuk annál többször, de ezt betudom 1) a kis súlyának 2) annak, hogy ez éjszakai nyugalom ára. Amúgy nap közben is alszik két jó nagyot, úgyhogy egy szavunk nem lehet rá.
A kétgyerekes logisztikát még tanuljuk, egyelőre erősen fiúk-lányok megosztás van, de azért igyekszem én is időt tölteni csak Dáviddal. Remélem, hogy ez Ella napirendjének kialakulásával majd egyszerűbbé válik.

4 megjegyzés:

  1. Csodálatos, hogy ilyen aranyos a testvérével! Biztosan nagyon ügyesen készítettétek fel a dolgokra...
    Már én is nagyon szeretném őket látni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az igazat megvallva, olyan nagyon nem készítettük föl. Persze tudta, hogy testvére lesz, hogy fogják hívni, születése előtt hol van, de az lutri volt, hogy "éles helyzetben" hogyan fog reagálni. Azon is izgultunk egy kicsit, hogy a kórházi látogatásokat hogyan abszolválja, nehezen válik-e el tőlem, de szerencsére egyáltalán nem.

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Fizikailag teljesen jól, lelkileg jobban, mint múltkor ugyanennyi idő után. Erről majd lesz egy külön bejegyzés egy kicsivel később.

      Törlés