2014. június 27., péntek

A tízhetes hölgy

Starbucksban ebédel. Ahol is összefutottunk Thomasszal és Jürgennel, két guglis ex-kollegával.
Előtte voltunk shoppingolni, de csak Eliot szülinapi ajándékát sikerült beszerezni, semmiféle rosszalkodást nem, pedig mindenhol árleszállítások vannak.
A Starbucksban megszálltuk a kanapét
És már nagyon várjuk a legkisebb unokahugit!

2014. június 26., csütörtök

Szelfi

Ma Ellával röpke hét órát voltunk úton. Ebbe belefért egy ebédelés és séta Marinával, utána masszázs Ellának, további hosszadalmas séta, Dávid elhozása a bölcsiből, végül játszóterezés.
Már megint befejeztem a Harry Potter első kötetét hangoskönyvben - nekem ez fémjelezi gyerekeim csecsemőkorát.

2014. június 25., szerda

Mindenféle egetrengető

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépések nekünk:

Tegnap este megejtettük első kimenőnket kétgyerekes szülőkként. Az apropó a hetedik házassági évfordulónk volt, de ettől még az elhatározás spontán jött. Maga az évforduló hétfőre esett, nekem eszembe jutott, és akartam estére fagyit venni, ezt viszont már elfelejtettem. Andrisnak meséltem, hogy így jártunk, erre neki eszébe jutott, hogy akár el is mehetnénk vacsizni másnap. Gyorsan fölhívta a bébiszittert, aki a délutáni műszak után még ezt is vállalta. Úgyhogy legnagyobb meglepetésünkre tegnap 9-kor egy étteremben találtuk magunkat, ahol felnőtt módra lehetett enni, és közben beszélgetni. Őrület. Én annyira izagtott voltam, hogy még ki is sminkeltem magam.

A mai újdonság viszont az volt, hogy abszolváltam első önálló délutánomat a két gyerekkel. Szerencsére jól sikerült - mindenki evett, amennyit és amikor neki kellett, voltunk játszóházban, bevásároltunk, és nagyobb idegroham nélkül túléltük a dolgot. Persze szegény Ella szívta meg legjobban a fene nagy önállóságot, mert először fölébresztettem, hogy időben odaérjünk a játszóházba. Ezt még egy adag kajával jól tolerálta. De amikor játszóházazás után a bevásárláshoz betettem a hordozóba, és ott azonnal elaludt (joggal), viszont a vásárlás végeztével átpakoltam az autósülésbe, amire fölébredt, akkor nagyon méltatlankodott. Csórikám érdekeit senki nem veszi figyelembe. Dávid persze élvezte a rászabott programot.

És pár friss kép:
építkezés az utcánkban 
barátkozás egy cicával 
Ellának hozza a zenélő bárányt
Végül egy vicces:
Amandától kaptunk pakkot, amiben voltak ajándékok Ellának, és egy kis csomag Dávidnak is. A fiatalúr ettől teljesen izgatott lett, és vacsoránál azonnal ki akarta bontani a maga kis szép, skót kockás papírba csomagolt meglepetését. Segítettünk neki, és ahogy körvonalazódott az ajádék, lelkes mosollyal felkiáltott: "Nem könyv!" Nagyon röhögtünk.
A csomagban egyébként egy hosszú újjú póló volt, amit azóta nem lehet leszedni róla.

P.S.: Nagyon szereti a könyveket is, nincs lefekvés mesék nélkül, és nap közben is sokat nézeget köteteket. Nem is feltétlenül gyerekkönyveket.
még a cédula is rajta van a pólón, de már büszkén virít benne

2014. június 23., hétfő

Szempilla-csata

Andris azt mondta, hogy a családban Dávid az igazi szempillabajnok.
Azért szerintem Ella is lassan élesíti fegyvereit:
hátha az ő szeme kék marad

2014. június 18., szerda

Ella 2 hónapos

Továbbra is a nyűgei feltérképezése a fő program: jártunk orvosnál, szoptatási tanácsadónál, masszázson és jött a védőnő (igazából Mütterberaterin, tehát tanácsadó, nem a Hebamme). Mivel nem csak hasfájós a kisasszony, hanem refluxos is, ezért a doktornő azt mondta, hogy fejjem le a tejet, és sűrítsem be. Ezt elkezdtem, mire kb egy napon belül Ella nem akart szopni. Úgyhogy gyorsan abbahagytam. Pedig azt hittem, hogy a cumizavar inkább urban legend, de úgy tűnik, mégsem. A védőnő küldött el a szoptatási tanácsadóhoz, aki azt mondta, hogy mindent jól csinálunk, tehát ez pipa. Masszázsra saját kútfőből jelentkeztem be, viszont eddig ez bizonyult a leghatékonyabbnak. Ella utána feltűnően kevesebbet sírt és bukott. Megyünk jövő héten is, és utána minimum még egyszer. Remélem, ezekkel átvészeljük a leghúzósabb időszakot.
Ha jó passzban van, akkor lelkesen vigyorog, és mesél. Nagyon szeret fürdeni, hosszan elpancsol a kádban. Kicsit igyekszik püfölni a fölélógatott játékokat, és szereti a zenélő forgót.
Ha sír, akkor Dávid odahozza, és fölhúzza neki a zenélő bárányt. Van, amikor odahozza az evés előtt beadandó cseppjeit.
alvás a teraszon kis irányvesztéssel
Gyerekek aktuális méretei:
Ella 54,5 cm hosszú és 4190 gramm.
Dávid 88 cm (tehát végleges magasságnak kb a 176 cm várható - Andris nagyon büszke) és 12,3 kiló.

2014. június 15., vasárnap

Szülinapi zsúr

Marina, Dávid és Emma második szülinapját is együtt ünnepeltük. Ezúttal az idő közepesen volt a mi oldalunkon: esni nem esett, de eléggé hideg szél fújt, és mi egy tóparti helyszínt választottunk. Béna szülőkként nyáriba öltöztünk és öltöztettük Dávidot is, de szerencsére megkaptuk Marina pót pulcsiját és hosszúnadrágját. Engem Ella melegített a hordozóban.
Az ünnepelt úriember mérsékelten ismert okokból a zsúr legelején belelovallta magát egy hisztibe, ez eléggé rányomta bélyegét részünkről az eseményre, de aztán valamennyire lenyugodott. A tavalyi hagyományoknak megfelelően a lányok hamarosan játékba/rohangálásba kezdtek, Dávid pedig ült egy nagy halom kaja közepén, és kitartóan falatozott. A végén aztán sikerült mindhárom kétévest összeterelni, és lebonyolítani az ajándékozást.
Emma kukucskálja a tortát. A szél miatt Gleb egy zacskóban gyújtotta meg rajta a gyertyákat.
Ajándékosztás: Marináéktól puzzlet kaptunk, Emmáéktól vonatot sínekkel, mi darabolható fa zöldségeket/gyümölcsöket adtunk

2014. június 14., szombat

Alvás

Gyerekeink nap közbeni személyes alvási rekodokat döntöttek. Ella, aki háromnegyed órákat szokott egyszerre teljesíteni, hirtelen egy pici rásegítássel három és felet szunyált. Viszont még ezzel a teljesítménnyel is elmaradt a bátyjától, aki négy óra után kelt meglehetősen kisimultan.
És két friss kép:
végre találtunk egy cumit, amit elfogad, és bent is tud tartani a szájában
kb. 6 hét halogatás után végre levágtam Dávid haját

2014. június 11., szerda

Dávid 2 éves

Apukám csak úgy hívja: a Vicces Gyerek. Tényleg nagyon vicces, és keresi is a maga szintjén a poénokat. Pl.: "Mit mond a kutya?" Kis gondolkodás: "Miau." Aztán elröhögi magát, és mostjómegtréfáltalak-hangsúllyal mondja, hogy "Vau." Vagy "Wuff", attól függően, hogy éppen milyen nyelven jutott eszébe.
Németül amúgy is kezd alakulni a dolog, rájött, hogy ha valaki nem érti, akkor pici sviccer szókincsét veti be. A bölcsis daloknak pedig kezd érthető lenni a szövege.
Amúgy is szeret dalra fakadni, és vannak énekek, amik csak üvöltve jók, ilyen pl. a "Volt egyszer egy kemence" kezdetű örökbecsű. A hinta-palinta mehet normális hangerővel. A Maszkabálból a Tigrist pedig a lehető legmélyebb hangon, szemöldököt szigorúan összevonva kell előadni.
Legviccesebb beszólását Andris kapta. Egyik este fürdés után öltöztette, közben halandzsanyelven énekelt neki. Dávid figyelt, majd a dal végén azt mondta: "Úr-isten!"
Nyelvileg abszolút szivacs-állapotban van, most csak úgy ragadnak rá a szavak. A repülőgép a kifutópályáról száll föl, a boltban a kosárból a futószalagra pakolunk ki, egyik kedvenc étele a mozzarellagolyócska.
Persze a dackorszakba is belépett, de talán nem olyan vészes a helyzet. Főleg az öltözködés során van ellenállás, illetve többet nyafog (szinte nulláról epszilonra emelkedett), de ha kb. ezzel a szinttel megússzuk, akkor az nekem oké.
Végül képek az itthoni ünneplésről:
Első a "torta", ami bolti süti, eléggé vacak is volt. A hétvégi bulira lesz házi csokitorta.
Le is cserélte inkább egy Túró Rudira. Utána a piskótatekercset is megette azért.
Ajándékbontogatás
Kis edénykészlet
Hát ez meg mi?
Egy kis konyha! (Kép másfél órával későbbről, mire Andris összeszerelte.)
Szülinapon jár az extra Thomas-nézés Apuval

2014. június 5., csütörtök

Megfutottuk

Ellával ma kicsit sűrű programot bonyolítottunk, de egész jól viselte.
Délelőtt Bernben voltunk. Sikerült persze a tervezettnél sokkal később indulnunk, de szerencsére a konzulátuson nem kellett várni. Nagyon kedvesek voltak, segítettek mindent kitölteni a magyar anyakönyvezéshez és útlevélkérelemhez, én pedig el is vonulhattam egy másik helyiségbe szoptatni. Tökéletes külképviselet lenne, ha még egy WC is rendelkezésre állna...
néha aludt is az autóban
Hazaérve csak még egy gyors etetés fért bele, és mentünk is a gyerekorvoshoz, mivel úgy láttam, hogy Ella nem hízik eléggé. A doktornő megvizsgálta, lemérte, majd megnyugtatott, hogy a kicsi megfelelően gyarapszik (most 3880 g). Azt mondta, hogy a hasfájós gyerekek bizony rapszodikusan esznek, nap közben nem alszanak jól, és hogy a saját lányánál sem tudott mást tenni, csak kibírni ezt az időszakot. Mondta, hogy Ella ráadásul nagyon éber és érdeklődő kisgyerek, úgyhogy valószínűleg nem is akar semmiről "lemaradni".

Csak hogy Dávid se maradjon ki a krónikából: megörökölt Brumitól egy csomó ruhát, úgyhogy ma reggel lelkesen öltözködött (ami mostanság nem feltétlenül a legegyszerűbb művelet), a pulcsit ő választotta ki a pakkból:
Brúnónak öltözve