Dávid 4 és fél éves

Hmmm, már megint nem jártam itt egy ideje. Az apropó amúgy nem is Dávid négyésfélévessége, hanem a mai lakberendezési fejlemény.

De csak szép sorjában, ha már belekezdtem egy bejegyzésbe.

A heti menetrend továbbra is maradt, a bölcsi (az egyszerűség kedvéért maradt a neve) - artista torna - magyar ovi szentháromságban mozog. Mindegyiket élvezi, legjobban talán a magyar ovit. A bölcsiben szerencsére komolyabb átalakítások-átszervezések vannak, amik fenntartják az érdeklődését, és nem fog unatkozni legnagyobbként az utolsó fél évben sem.

Augusztusban aztán elkezdi a Kindergartent (iskolaelőkészítő), ami 2 év. És most már magabiztosan elmondhatjuk, hogy érett erre a lépésre. Nagyon megugrott a koncentrálóképessége, sokkal kitartóbb, és összeszedettebb. (Ez persze nem jelenti azt, hogy ne nyafogna, hogy öltöztessük, és mindenféle olyat csináljunk meg neki, amit tökéletesen meg tud oldani egyedül is.) El tud már úgy mondani egy hallott történetet, hogy van füle-farka. Elkezdett rajzolni, illetve írni. Le tudja írni a nevét, illetve diktálás után más neveket is. Figuratív téren pedig a legújabb büszkeség ez:

Ez Olaf a Jégvarázsból. Mellette a nyolcas gyakorlás egyik kevésbé sikerült példánya.

A mozgását tekintve két újdonság van. Az egyikre artista tornán figyeltem fel, ahol az új csoporttal megint eljutottak a trapézig. Dávid jelentősen ügyesebb, mint tavasszal volt, és láthatóan megerősödött a hasizma is, mert lógva már simán fölemeli a lábát fejmagasságig. A másik újdonság a korcsolyázás. A Landesmuseum udvarán megint fölállították a kis koripályát (az építkezés miatt 5 szezon kimaradt). Itt nincs tömeg, illetve nem csak tolható jegesmedve van, hanem olyan is, amire rá lehet ülni, ami előnyös, ha az ember egyedül megy két gyerekkel. Dávid már rendes, egyélű korcsolyán megy, két alkalom után jegesmedvével  magabiztosan elbotladozik, de próbálkozik segítség nélkül is.

És amiért ma írásra vetemedtem: végre kapott egy nagyfiú ágyat. Anno egy nagy, 140 cm-es rácsoságyat vettünk neki, amiről idővel lekerült az első rács. Egészen mostanáig ebben aludt, de most már tényleg kicsi neki. Úgyhogy íme a mai nap története képekben:

És még csak most jön a karácsony...

Ella 2 és fél éves

Hmmm, fél éve nem írtam róla. Azóta sokkal nagyobb lány lett.

Beszél, sokat, érthetően (nem csak nekünk), összetetten. Most jött rá, hogy két nyelv van. Lelkesen cseveg mindkettőn, illetve szeret szavakat-hangsorokat kitalálni, és azzal szórakoztatni a nagyérdeműt. És énekel. Sokat, hangosan, kitartóan.

Szokott néha rosszat álmodni, de szerencsére el tudja mondani, hogy mi volt az álom, és hamar meg is nyugszik. Ez nagyon különbség Dávidhoz képest, aki a rémálmait anno nem tudta verbalizálni (habár beszélni remekül tudott), és nagyon lassan lehetett belőle kizökkenteni.

A rácsoságy nagylány változata. Belefeküdt és felsóhajtott: "De szép ágyam van!"

A nemevő csecsemőből egy nagyon jól evő kisgyerek lett, aki először a salátára veti rá magát, aztán jöhet a hús, végül ráfanyalodik a köretre is. Kivéve a sültkrumpli, mert az mindig jöhet. Nagyon önállóan is eszik, próbálgatja a kést mind kenésre, mind vágásra használni.

Amúgy legózik,

rajzol,

első felismerhető és megnevezett műve, egy banán

játszóterezik.

a kép megtévesztő, a hintáról továbbra sem lehet lerobbantani, de Budapesten azért beszállt ő is a homokvár építésbe

Vadiúj fejlemény, hogy a kisasszony öles léptekkel halad a szobatisztaság útján. Múlt szombat délután egyszer csak pucérra vetkőzött, és a felvetésre, hogy kér-e egy bugyit lelkes igen volt a válasz. Így hát elkezdtük a projektet, ami - a szokásos - kissé döcögős kezdés után egész jól megy. Ma már ugyanabban a ruhában jött haza a bölcsiből, mint amiben reggel ment. (Alváshoz kap pelust.) Így hát az élet lassacskán egyszerűsödik ebből a szempontból is.

Dáviddal továbbra is jó testvérek, ami nyilván nem azt jelenti a teljes konfliktusmentességet, de a véd- és dacszövetség megvan.

Dávid mindenfélét csinál

Krokettezik

igyekszünk egy brit-kompatibilis svájcit nevelni

Lóg

fél kézzel, lazán

Mászik

rendesen, kérem, beülővel

És rajzol. Ami nálunk nem egy egyszerű művelet, ugyanis Dávidnak többnyire semmi kedve rajzolni, maximum firkál egy kicsit. De most Andris elő-rajzolt neki, és az eredmény meglepően jó lett. (Egy lengőfirkához tessen viszonyítani.)

még csak oda sem kell írni, hogy ez mi akar lenni

Egy korszak lezárult

Pápá babakocsi.

Jó, hogy velünk voltál.

Jó, hogy már egy másik családhoz költözhetsz.

 

Nagyok a gyerekek!!! :)

 

Bodensee-Region

A hétvége már péntek délután elkezdődött a Google ezévi nyári partijával. Idén a pajtik egy vidámparkot láttak jónak kibérelni. Én kissé szkeptikusan álltam a dologhoz, de ez a hely meglepően kisgyerekbarát. A fiúk dodzsemeztek, aztán körhintáztunk, láttunk papagáj- és fókashowt, a gyerekek feltérképztek egy egész háznyi mászókát, majd Dávidot alig lehetett kihúzni a pancsolóból. Ebből Ella köszönte, nem kért (pedig aznap még gyorsan vettem nekik tokától bokáig, na jó, csak könyöktől térdig érő, UV-szűrős fürdőruhákat), vele egy benti játszóházat támadtunk meg. Aztán lehetett vacsizni, és megígérni, hogy ide még vissza fogunk jönni. Hazafelé Dávid persze beájult az autóban, Ella viszont végigcsicseregte az utat. Én mondtam, hogy nem jó ötlet neki este 7-kor jegyes teát adni...

Szombaton aztán komolyabban felkerekedtünk, és elementünk a Bodenseehez. Az aznap délutánt Wangenben töltöttük a szálloda körül. A tó a sok eső miatt kissé kiöntött, úgyhogy a gyerekek gyepen tudtak pancsolni. Még Ella is bemerészkedett combig a kezemet fogva, "hű, de bátor! hű, de bátor!" felkiáltásokkal. Legalább vizes lett a fürdőruhája.
Később ki szerettünk volna menni a tóra motorcsónakkal, de fél óránként hatalmas viharok jöttek, úgyhogy erről lemondtunk, helyette benti játék volt.

Ma kicsit jobban kooperált az időjárás.

Verőfényes napsütés ugyan a reggeli órák után nem volt, útlezárások meg igen, de csak elvergődtünk a salemi kastélyba/kolostorba/parkba. (Egy volt osztálytársam a Trefortból ebbe a suliba pártolt át. Nem is értem, miért...) Dávid újabban beleszeretett a labirintusokkba, itt meg volt kettő is, úgyhogy nagyszerűen elnyargalásztak. Sajnos a kastélyt belülről nem tudtuk megnézni, mert azt csak vezetéssel lehetett volna, és eléggé későn értünk oda. Az ifjúságot ekkorra már nem lehetett kitenni egy egyórás viselkedési kényszernek.

Utána legurultunk Friedrichshafenbe, mert régebb óta be volt ígérve a Zeppelin Múzeum. Dávidot meglepően lenyűgözték a technikai és fizikai részletek. A habot a tortán mégiscsak az jelentette, hogy mikor mentünk vissza az autóhoz láttunk egy igazi, repülő zeppelint.

Hazafelé a navi az őrült dugóból előzékenyen a konstanzi komp felé vitt, de a hajókázás már nem minden versenyzőben hagyott mély nyomokat.

Dávid 4 éves

Eme mérföldkövet egy hatalmas bulival ünnepeltük. Volt 25 ember (6 család, 2 család nem jött el), sok gyerek, sok kaja, emészthető mennyiségű ajándék.

szívószálhalmozó

Dávid meglehtősen spcifikus leírást adott az ideaális szülinapi tortáról: legyen három emeletes, egy csokis, egy epres és egy vaníliás, az egyik legyen arany, a másik ezüst, a harmadik barna, legyenek rajta Smarties cukrok és a tetején egy előre néző brachiosaurus. Ez lett belőle:

az arany ételszínezék inkább barackrózsaszínt eredményezett, jót tett volna neki még egy fiola festék

Még a tömeg fogyasztása után is maradt belőle egy nagyobb adag, ma Hannáékkal tovább pusztítottuk (aka "sviccer buli"). Most már igazán csak olyan 6-8 szelet körüli mennyiség van...

A 4 éves fő ajándéka egy bicikli volt, ma délelőtt gyorsan meg is tanult vele menni.

Dávidnak amúgy is a nagymozgás a a fő profilja. A biciklizés megtanulása egy délelőtt volt (én legalábbis elmentem matiné hangversenyre, és mire ebédre hazaértem, a gyerek már tudott biciklizni), nagyon szereti az artista tornát is. A finommozgásos dolgok továbbra sem érdeklik, nem rajzol vagy alkot valamit. Egyetlen kivétel a gyöngyfűzés; vettem egy nagy doboz fagyöngyöt, viszonylag apró szeműt (hivatalosan 5 éves kortól van), azokat lelkesen fűzögeti. Az első, magának készített nyaklánc után gyorsan készült egy Hannának és egy Lenának (Hanna 11 hónapos húga). De nem egy koncentrálóbajnok, jól döntöttünk, hogy még nem megy Kindergartenbe.
Ezen kívül szeret megszámolni dolgokat, a biztonság kedvéért mindkét nyelven. Valahol 16 körül néha kicsit el szokott tévedni, de elvileg tudja jóval tovább is. A dinós korszak még mindig tart - lásd szülinapi torta -, de az érdeklődése ennél sokkal tágabb, pl. kért már könyvet a hercegnőkről vagy a lovagokról is. Habár szerencsére megint visszatért fixen a délutáni alváshoz (nagyon kikészült a sok nemalvástól, úgyhogy az itthoni napokon ebéd után irány az ágy), de mesecédét szokott hallgatni. Kedvence Käpt'n Sharky ékes sviccer nyelven előadva. Ez jót tesz a nyelvtudásának is; bővül a szókincse, és egész mondatokat vesz át.
Mostanában rászokott a hízelgésre: "szép a ruhád!" De néha tovább is mondja: "...szép a lovad, mi szél hozott, mondca', erre, s mi vajon a szíved terve?" (Én magamtól úgy írnám, hogy "monddsza, de zinternet szerint "mondca'") És puszikat ad mindenféle alkalomra. Kaptunk már utazós puszi, Landesmuseum/Google puszit, sütős puszit, stb, stb és persze jóéjt puszikat.
Ellával tart a véd- és dacszövetség, aminek itthon inkább a dac része szerepel. Néha elvannak együtt, de azért a tipikus egymás ölése, valamelyik záros határidőn belül tuti visít. A balhé kirobbantását igazságosan elosztják egymás között.

Az ötödik szülinapját már elkezdte tervezni.

3 év, 11 hónap, 2 hét és 2 nap után először

Múlt csütörtökön
Andris: "Dávid, apu és anyu hétvégén elutaznak, a nagymama lesz veletek."
Dávid: "Jó."

Múlt szombaton
Kini: "Dávid, akkor mi ma elutazunk, nagymama vár itthon ebéddel, amikor hazajössz a magyar oviból. Hétfőn már mi megyünk értetek a bölcsibe."
Dávid: "Jó. Adok egy utazós puszit."
Kini: ???? (Magamban: Dávid, értetted, hogy mit mondtam?)

Így hát anyukám közreműködésének hála közel 4 év után Andrissal kettesben töltöttünk 3 napot. Ottalvós közös kiruccanásunk Dávid születése óta nem volt (én bő egy éve még a gyerekek nélkül sem töltöttem éjszakát).

Jó volt.

Nagyon jó volt.

Nyugi, pihi, hegyek, táj, módjával kirándulás, wellness, kaja-bor-koktél.

totális romantika

gyémánt

a Vierwaldstätter-See 1900 méterről

fönt még volt hó, illetve az olvadástól sár, de seggreesés nélkül leértünk

ILYEN jó volt

Közben a gyerekek elszórakoztak a nagymamamával és a Szalay illetve Kertész családdal.
Ilyen egyszerű ez, kéremszépen.

Költői kérdés

Miért van az, hogy a vezető pozícióban levők szeretnek olyan döntéseket hozni, amik
1. feleslegesek
2. illogikusak
3. az eredményük nem esztétikus
4. drágák
csak azért, hogy elmondhassák, ők hozták meg a döntést?

Megbolondult

2016. áprlis 27. reggel 7:21

 7:26

7:52

Aztán szerencsére elolvadt (délután igazán mar csak egy picit havazott, de csak viccből).

Dávid aktív

Dávid már nem hajlandó nap közben aludni, ami megy egy darabig, de pár nap után már kezd katasztrofális lenni a helyzet. Aludni ekkor sem akar, csak nagyon hülye lesz. Ma délután végre elájult, és 3 órát aludt - remélem, ezzel megint ellesz egy darabig.
Viszont tegnap Ella is korán ébredt, úgyhogy - mivel kivételesen kultúrált idő van (hétfőn havazni(!) fog...), egy nagyot játszótereztünk. A gyerekek extrém aktívak voltak, Dávid pedig rákapott a fára mászásra.

Aztán még Ellával poénkodtak a játék-babakocsival

Végül a dombról bukfencezve közlekedett le

A királynőnek meg boldog 90. szülinapot. Szép teljesítmény, Ma'am!

Ella 2 éves

Folyamatosan dumál, kezd ragozni, múlt időt használni, és 5-6 szótagos szavakat is első hallás után elismétel. Sokat tisztult is a beszéde - legalábbis mi jobban értjük.

Nagy játszóterezős. Ha van hinta, akkor szinte semmi más nem érdekli. A bébihintából nem lehet kivenni, a nagy hintán persze kicsit jobban elfárad, onnan le-leszáll. Csak, hogy másfél perc után visszaüljön. Hinta hiányában jó a csúszda is, és ha minden kötél szakad, akkor ráfanyalodik a homokozóra.

Villám sebesen motorozik, tud szlalomozni, és a lejtőn már fölemelt lábban gurul.

Tegnap délelőtt volt nálunk hatalmas buli, együtt ünnepeltük Ella második, Babu hatodik és Sonja harminchetedik szülinapját. Volt 4 család, 9 gyerek, sok kaja, és nagyon sok ajándék. (Ez utóbbinak megfelelően sok csomagolópapír szanaszét.)

torta-görögsaláta-mézesmustárosvirsli-húsusésspenótoshasé-pogácsa

Ella és kisDávid művelődnek

a Vanda által varrt új ruhában

Dávid segít bontogatni

Csúszda! (A spontán, utolsó pillanatban vett nem-főajándék, és persze a legnépszerűbb.)

Babaház! (Családi összefogásból.)

Ella egy kis ragacsos csokitortáért hajlandó feladni "nem-eszem-édességet" elveit

levezető játék

Délután még elmentünk egy kisgyerekeknek adott koncertre. A célközönség 1-3 éves volt, ehhez képest a sztorit Dávid sok segítséggel talán megértette, a picik tuti nem. Viszont szabad volt közben jönni-menni, mesélőt és kisboszit nézni, és akár beszélgetni is. A végén pedig meg lehetett nézni pár hangszert (csak 4 zenész volt), és egy kicsit ki is próbálni.

Ella lelkesen csilingel

Ellának nagyon tetszett a lényeg: a mesélés közben folyamatosan monda, hogy most már jöjjön megint zene. Remélem, hogy pár év múlva már komolyabb programra is lehet őket vinni. 5 éves kortól vannak előadások az Operában és a Tonhalléban is. Már alig várom.