Síelés!

Arosa

Tavaly ugye nem síeltem. Tavalyelőtt kétszer fél napot sikerült összehozni (de azt legalább Zermatton). Azelőtti évben ugye nem síeltem. Szóval felhalmozódott egy kis restanciám, illetve be is voltam tojva, hogy se technikailag, se erőnlétileg nem fog ez idén valami fényesen menni. Szerencsére tévedtem, várakozáson felül bírtam (lehet, hogy a gyerekek jobban formában tartanak, mint azt gondolnám?), és nagyon élveztem.

Közben a gyerekek a bébiszitterünkkel hawaiioztak: voltak sétálni, szánkózni lovaskocsizni. Délután pedig mindig elvittem őket egy most nyílt, szuper játszóházba, ami a szállodánktól 5 percre volt:

A végére bónusz Csillagszem Kisasszony:

Blogbejegyzés helyett

Bölcsis karácsonyi képek:

győztes római hadvezér bevonulása

a piros csoport minimalistábban nyomta

Zürichi karácsony:

idén kicsit nagyobb a fa, a "gyerekek kedvéért" (khm...)

Ella szerényen behelyezte magát a fa alá

unokatesók együtt

25. reggel játék pizsiben. Ahogy azt kell.

Magyarország:

óriáskerék az Erzsébet téren

ha szilveszter, akkor a balatonfüredi Borcsa étterem

Ella a Hotel Bakonyban

Dávid a Hotel Bakonyban

közös játék

egy csapat máodunokatestvérrel (3/6)

Ismét Zürichben:

Rendes síruhát kapott, mert holnap megyünk föl a hegyekbe, és a Balcsin meg akart fagyni

Ella etetése I.

Ella etetése II.

Ella 8 hónapos

Az előző havi összefoglaló kimaradt, de hatalmas dolgokról nem maradt le a nagyérdemű. Forog persze, mint a motolla, és most már nem csak titokban űzi ezt a tevékenységet. Négykézlábra áll, és úgy ringatózik, tehát elérkezett a mászás előszobájába. Szerintem kúszni nem fog, de a tolatás nagyon megy.

Még a labda alá is befurakodott.

Négykézláb sorozat

Habár ülni még nem tud, de a kipárnázott etetőszéket már használjuk. Így a többi családtaggal egy szintbe került étkezésekkor, ami nekem eléggé nagy megkönnyebbülés. Maga az evés közepes lelkesedést vált ki belőle.

Első alkalommal a székben. Nagy a büszkeség.

Dáviddal étteremben - a pizza szélét

Élete első Mikulását jól viselte, Dáviddal ellentétben hajlandó volt közel kerülni a Nagy Piros Emberhez:

Az első, valószínűleg böcsiből hozott betegségén is túlvan - lenyomtunk egy kör gyomorinfluenzát.
Méreteket nem tudok, de olyan 7 kiló körül van (lehetne több is, de ld. gyomorinfluenza), és lassacskán kinövi a 68-as ruhákat. Foga még nincs, de néha azt gondolom, hogy nagyon mozgolódik valami.

Az éjszakák vegyesek. Szökőévente átalussza, de mostanság megint többször ébred. Ezt valamennyire a betegségnek tudjuk be.

Elkezdett artikuláltabban dumálni, az eddigi kurjongatásokat színeseíti a bábábáb és az ápápá. Finommotorikában egyre ügyesebb, pl. egész adekvátan tudja használni a xilofont:

Úgy tűnt, hallgatja, hogy különböző hangokat szólaltat meg.

Dávid két és fél éves

A karácsonyi vásárok nagy favoritja lett a sült gesztenye. Amit nem így hívnak, hanem "majjoni"-nak.

Az előző havi összefoglaló kimaradt, és ez most már így is lesz, majd csak akkor írok róla, ha épp történik valami. A havi változások korszakát már úgyis maga mögött hagyta, most nagyobb ívű projektek futnak.

Kezdjük a nehezével: nagy akaratgombóc tud lenni, nyafogós is, ráadásul pillanantyilag extrán anyás, ami a nevezett anyának nagyon nehéz. Gondolom, a kistesó dolog miatt szereti cipeltetni magát, nagyokat tud hisztizni vagy nyivákolni (még rosszabb), ha nem vesszük/visszük föl. Az itthoni lépcső a legnagyobb ellenség. (Dávid és a hátam közös ellensége.)

Viszont ha jó passzban van, akkor nagyon kedves, és főképp vicces. A legidegesítőbb pillanatait is fel tudja oldani egy huncut mosollyal - vagy egy huncut mosollyal fűszerezett kéréssel, amire nyilván nem a válasz, de annyira aranyosan csinálja, hogy ha az ember nincs résen, akkor kis híján megengedi neki a tiltott dolgot.

Az esze néha érdekesen jár, jól illusztrálja a következő kis történet:
A focus Terrában voltunk, ahol egy nagy aula közepén emeltek egy tornyot, ez is kiállítótér.
Andris: Gyere Dávid, menjünk föl a toronyba.
Dávid: Az Eiffel-toronyba!
A: Ki mesélt neked az Eiffel-toronyról?
D: A Stux!

Igyekszünk a karácsonyra is rápörgetni. A múzeumból örököltünk egy betlehemes szettet, és ma összeraktuk. A történet néhány érdekes fordulatot vett. Csapó 1: Mária befekszik kis Jézus ágyába, kis Jézus pedig beül a markolóba. Csapó 2: Kis Jézus Boldizsár ölében teveháton távozik a színről.

A legkomolyabb kakaófogyasztó

Az étel inkább egy érdekesség, Dávid szerint nem fogyasztásra találták ki

Őszölés

Családegyesítési szándékkal nekifutottunk Németország közepének, és együtt töltöttünk egy hetet a berlini rokonyokkal. A dolog a következők szerint sikerült:

Csütörtök: utazás Abenbergbe, ami egy Nürnbergtől fél órára levő tündéri kis középkori városka, ahol van piactér (itt laktunk, épp búcsút tartottak), meg igazi vár, városkapu, cicák, tyúkok - szóval minden, mi szem szájnak ingere.

a város bő fele

Péntek: Dávid csak egy kicsit, Andris eléggé beteg (értsd: gyomorinfluenza avagy gy.i.). Andris a napot ágyban, mi Abenbergben töltjük, ami azért egy egész napra nem szolgál veszettül sok látnivalóval. Ég áldja a búcsút, megmentette a napot:

unokatesók körhintán

Szombat: Andris jobban van, elmegyünk a bő fél órára levő Playmobil Parkba, ami szuper. Egy egész hetet el lehetne ott tölteni. Estére Brumi beteg lesz (értsd: gy.i.).

lapátolás a "kőfejtőben"

Vasárnap: utazás a második szállásra Thüringiába. Dél körül úgy tűnik, Dávid beteg lesz, de végül nem. Érkezés egy igazi DDR szállodába, volt némi időutazás jellege. De nagyon jó a kiszolgálás, van játszószoba, játszóház, wellness, medence, reggeli-ebéd-uzsonna-vacsora. Ella bájának köszönhetően a kb másfél órás check-in sort megkerülve jutottunk szobakulcshoz.

Hétfő: Andris visszaesik, fél napot ágyban tölt. Kint hideg és irtó erős szél, de szerencsére a szállodában el lehet szórakoztatni az aprónépet.

Kedd: Bo beteg lesz (gy.i.), gyerekek továbbra is a szállodában buliznak. Délutánra jut egy masszázs.

Szerda: hazautazás, gyerekek példásan nyomták le az 500 km-t.

Nem volt igazán optimális, na :) Következőre strandra megyünk.

Mindeközben a kislányok jól szórakoztak:

Noresz szimultán bűvöl

Ella az abenbergi várban

Ella 6 hónapos

Nagy változás a forgás. Leglábbis valószínűleg tud forogni, mert ha leteszem, akkor gyakran a másik oldalán látom viszont. De Ella úgy gondolja, hogy maga a megfordulás magánügy, nem kíváncsi tekintetek előtt végzendő.

kúszni is szeretne, de azért arra még várni kell

Áttértünk a mózesről a sportülésre, így új értelmet nyert számára a sétálás. Van kilátás, ami nagyszerűen elszórakoztatja, de simán el is alszik benne.

majd a szíjakat is átállítjuk, hogy ne ilyen magasan menjenek be az ülés mögé

A napirend kedvezően alakulgat mostanában (de ha egy ilyet leírok, akkor a szép új világ azonnal szétesik), mert mostanság délelőtt inkább csak egy fél órát alszik, délután viszont Dáviddal kb. egy időben egy nagyobbat. Ha valami ilyesmi tudna maradni az elkövetkező fél évben, annak nagyon örülnék.

A hathónapos pedig ezt a mérföldkövet Nürnbergben ünnepli tágabb családjával, miután csodával határos módon épp időben megérkezett az útlevele. Képek majd később, de fájdalomdíjul itt van egy apukájával:

Dávid 2 éves és 4 hónapos

Folytatódnak a múlt havi témák:
Az ABC nagy része már megvan, lelkesen keresgél betűket az utcán, rendszámokon. Esti meseolvasásánál már nem csak a képeket nézi, hanem a szöveget is böngészi, hogy mit ismer föl belőle. Számokból még csak a nullát, a négyest és a nyolcast (hóember) tudja, de persze a jelentésükkel még nincs tisztában.
Megtanult kérni. Ha valamit nagyon szeretne, mi meg nagyon nem, akkor jön, hogy "kérek szépen ....-t". És mit csináljon az ember, ha ilyen tökéletesen kéri? Azért néha nemet is mondunk neki.

Ha egyedül játszik, akkor németül beszél magában. Persze nem kell valami szofisztikált dologra gondolni, de viszonylag folyamatos szövegelés megy.
A badeni Gyerekmúzeumban nézegettünk mindenféle régi játékot, lelkesen sorolta, amiket lát. Aztán azt mondta: "Ezt nem ismerem." Nekem ez nagyon tetszett, mert nem ignorálja a tárgyat, hanem meg akarja tanulni, hogy mi az.

szereti a kaviárt - fekete és nagyszemű vörös is jöhet