Ismerd meg kis hazádat

A hétvégén futottunk egy otthoni kört, és mint nővérkém már megírta, lakásokat nézegettünk. Sok-sok rohangálás, nézegetés és polemizálás után aztán a legeslegutolsó lakás kiütötte az összes többit a nyeregből, már amúgy Nagy Sándor és a gordiuszi csomó afférjának módjára. Úgyhogy most nyakig vagyunk az ezzel járó adminisztrációs ügyletekben. Btw: nem keres valaki januártól kiadó lakást? Nagyon szép.

A keresgélés közben figyeltem fel rá, hogy

1. mennyi szép ház van Budapesten, sok már jó állapotban is, illetve
2. ha az ember fölemeli a fejét, akkor látja, hogy majdnem minden házban van legalább egy olyan lakás, aminek az ablakából lóg egy 'eladó'-molinó.

"Városnézésen" túl családoztunk. Láttuk, hogyan alakul Brumi szobája, ahol egy egész mesevilág keveredett a falra. Megtanítottuk Borit lépcsőn menni, és tornyot építeni. Beszélgettünk a felnőttekkel, és ha már ott ovltunk, akkor felköszöntöttük az Esztert is, jó előre, születésnapja alkalmából. És természetesen mindenhol jó sokat zabáltunk.

Voltunk színházban is, amit Zürichben nem nagyon szoktunk csinálni, itt inkább koncertekre és hangversenyekre megyünk. A Mikvét láttuk a Pestiben, és nagyon tudom ajánlani! Alapvetően dráma, aminek vannak könnyedebb pillanatai is, a történet nem lezárt, nem is lehet lezárni, inkább csak abbamarad. A nyolc színésznő szerintem fantasztikus, egy élmény nézni a történet kavarodásait. És közben az ember lánya csendben hálát ad, hogy liberális közegben nőtt föl, és éli életét.