Hétfőn Aput kivittük reggel a reptérre, majd miután pünkösd volt, tehát munkaszüneti nap, elmetünk kirándulni. Nem jósoltak túl szép időt (és ebben igazuk is volt, legalábbis délutánig), úgyhogy egy barlangot választottam úticélnak, mégpedig Szt Beatus barlangját. A legenda szerint a szent eredetileg egy ír térítő volt, aki a barlang bejáratánál élt, és legfőbb jócselekedete - természetes számtalan eltévelyedett lélek megmentésén túl - a barlangban lakó sárkány elkergetése volt, aki a kereszt jelétől annyira megijedt, hogy a tóba vetette magát, és szerencsésen bele is fulladt. De laglábbis eltűnt benne. Lehet, hogy talált egy titkos földalatti csatornát, és belőle lett a loch ness-i szörny? Lényeg az, hogy egy nagyon szép cseppkőbarlangról van szó, ahol elvileg nem lehet fotózni, hogy az ember ne szakadjon le a csoporttól, de miután mindenki elkezdett fényképezgetni, ezek után én is csináltam pár képet, különben leszakadtunk volna a csoporttól. Vagy a csoport tőlünk.
A barlang után folytattuk utunkat Thunba, ahol egy eléggé rendes vár található, és úgy általánosságban aranyos az egész hely.
Innen még átmentünk Bernbe egy röpke látogatásra Einstein bácsihoz, illetve fagyiztunk, néztünk mevéket, malmozókat és sakkozókat, valamint csuromvizes gyerekeket, akik a Parlament előtti szökőkutas téren rohangáltak szüleik rezignált tekintetétől kísérve.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ilyen Pesten is van, Szabadság térnek hívják, és rendkívül szórakoztató látvány, ahogy a bankcenter közelében álló interaktív szökőkút környékén öltönyös és kosztümös rendkívül jól szituált emberek kerülgetnek anyaszült meztelen, sikongató gyermekeket. A rendkívül nem jól szituált szülők közben pár lépéssel arrébb piknikeznek a kövön. Belvárosi idill. Kíváncsi vagyok mikor költözik oda végre egy lángos és palacsinta árus.
VálaszTörlés