Röpke 4 év után sikerült rávenni
apukámat, hogy eljöjjön Zürichbe. Szerencsére tetszett neki, úgyhogy a következő látogatásra valószínűleg már nem kell újabb 4 évet várni :)
Nagyon önálló vendég volt, egyértelmű preferenciákkal, amik többnyire nem igényeltek társaságot. Mielőtt valakinek meglódulna a fantáziája, itt leginkább antikváriumokról van szó, sőt Az Antikváriumról - esetleg csupa nagybetűvel -, és ez nem kifejezetten egy haverkodós időtöltési forma, elmélyültséget és ráérős koncentrációt igényel. Azért voltak közös programjaink is, pl meglátogattuk James Joyce-t és Elias Canettit (alias kötelező temetőgang),
illetve ellátogattunk Thomas Mann kilchbergi házához.
Voltunk ezen kívül a híres-neves szombati bürkliplatzi bolhapiacon is, ahol a jó égnek nem lehetett egy szép és főképp nagy talpas tortástálat kapni. Családtagjaim higgadtságra intenek e téren, aszogyák terveik vannak. Nekem nincsenek nagy elvárásaim, csak vagy metszett üveg legyen (olyan stabilabb fajta) vagy kerámia, szigorúan fehér vagy max törtfehér, lehetőleg magában növényi mintás. Egyszerű, nem?
Ezeken kívül végre volt időnk ráérősen beszélgetni családról, tervekről, Zürichről, Budapestről, egyetemekről és nyelvekről. Ha valaki nem 2 órába szeretne sűríteni 3-4 hónapnyi kommunikációt, akkor jobban teszi, ha ő jön, mert Zürich továbbra is a nyugalom szigete.
Végül mindenképp ide kell tennem egy képet
Az Antikváriumról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése