A dackorszak első nagy hullámát abszolváltuk, egész nyugis hónapunk volt Dáviddal. Az esti elalvás megint oké, akkor rossz az éjszaka, ha nem voltam vele nap közben eleget/elég intenzíven. Olyankor volt már, hogy fölébredt, és fél órát sírva az ölemben kucorgott, mire vissza lehetett tenni aludni. De szerencsére ez mostanság nem gyakori, odafigyeléssel megelőzhető.
Pillanatnyilag az öltözködés terén a legdacosabb, elképesztő patáliát tud csapni, ha valami neki nem tetsző ruhadarabot kell fölvennie. Van egy nagyon utált esőkabátja, az az ősellenség. Komoly tanácsadás és próbák után vettünk neki egy pár új cipőt, de nem tetszik az fiatalúrnak, úgy kell ráimádkozni. "Inkább szandááált!"
Habár többnyire még csak mondogatja, ami épp eszébe jut, vagy foglalkoztatja, de már egyre többször válaszol kérdésekre, lehet vele beszélgetni. A nyelvek között furcsa az átjárás: voltunk állatkertben, ahol mellette egy kislány mutatta valakinek, hogy az akvárium oldalán van egy pici csiga. Dávid meghallotta, és lelkesen kiabálta, hogy "csigabiga!" (Néha elénekli az idevágó svájci dalt is.) Viszont ha megkérdezzük tőle, hogy milyen csoportba jár a bölcsiben, akkor nem tudja. De az külön megy, hogy Gruppe rot.
A szobatisztaság nagyon nem érdekli. Néha after the fact szól, de sokszor azt sem. Nem erőltetjük a dolgot, majd csak megérik benne az elhatározás.
 |
| Ellát szereti az ölébe kérni |
 |
| lehet vele szelfizni |
 |
| segít szerelni |
 |
| fintor |
 |
| az elefántokat továbbra is szereti |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése