Kicsit otthon

Hétvégére kissé spontán módon hazamentünk, és egy csomó minden történt:

• Noresznak volt névnapja, amire annyi kertes-növényes könyvet kapott (plusz hűtőtáskát, plusz gyereknapi társasjátékot, plusz bonsait), hogy most már tényleg ő lesz a legnagyob kertész a Vas Gereben utcában.
• Találkoztam végre a Melindával, és így meg tudtuk ünnepelni a szülinapját. A helyszínen nem változtatunk, már 12 áve a Ráday utcai Vörös Oroszlán, ami eleinte Vörös Orosz névre hallgatott nálunk, most már csak a minimalista VO-ra redukálódott.
• Boék megvették a végleges ágyukat, úgyhogy este volt bútorszerelős buli, mi megkaptuk átmenetileg az eddigi ágyukat, és ezzel be is költöztünk a vendégszobájukba.
• Vasárnap 4 legyet egy csapásra ünnepség volt: Eszter névnapja (már rég elmúlt, de nekünk most sikerült készülni is rá), Anyu szülinapja, én névnapom, Andris szülinapja. Volt sok ajándék is: Eszter kapott terhesövet, szép színeset, meg masszázsolajat, Anyu új laptopot a régi zúgó masinája helyett, én könyveket (az új Ulickaja regényt, és Anthony Bourdain francia szakácskönyvét), Andris pedig egy széldzsekit, hogy ne az enyémet hordja, ami amúgy rám is kicsit kicsi. Költői kérdés: miért széldzseki és esőkabát? Miért nem lehet esődzsekinek, és szélkabátnak nevezni?

From Bp 2009 junius

• Roger Federer megnyerte a roligarit, aminek végülis örülünk, még ha most mindenki arról is cikkezik, hogy nagyobb bajnok, mint a Peti.* De Wahlzürcherinként köteles voltam neki drukkolni, meg aranyos is, meg szeretem, ha az nyer, akit már rég leírtak.
• Kiderült, hogy a finoman a rücskös felületű padlólapra rakódott cementréteget csak sikálással lehet leszedni, viszont akkor már tökmindegy, hogy milyen tisztítószert használsz.
• Találkozunk sok kedves baráttal, akik abár cseresznyét nm szedtek, mert ezt az eseményt elmosta az eső, de azért fektetés után eljöttek borozgatni, csersznyézni (mert a Noreszék jófejmódra szedtek), és választási eredményeket nézni leptopon, mert TV nincs, és az úgy jó.
• Az is kiderült, hogy 4.5 óra alvás nem sok... Reggel a taxis elkerekedett szemmel nézett, hogy egy szál ridküllel felfegyverekzve megyek a reptérre, és próbált eltéríteni az érkezési oldalra, de nem hagytam magamat. Persze csaltam, mert 2 nap múlva az Andris hozta az egész cókmókot.

Szóval jó kis hétvége volt.

*A családi szlengben kevésbé otthonosan mozgó olvasóinknak: Pete Samprasről van szó, aki a legszebb, legügyesebb, legelegánsabb, leg-.... na jó, nem folytatom. De a tenisz a visszavonulása óta nem ugyanolyan. Nem mintha nézném...