2009. június 22., hétfő

Múzeumok hétvégéje


Múzeumos hétvégét tartottam, mert lesznek muzis modulok az egyetemen, és nem akarok lebőgni, hogy nagy bennem a lelkesedés, de meg még nem néztem őket. Tehát a következő program állt össze: szombat - Landesmuseum és Museum für Gestaltung, vasárnap - baseli Kunstmuseum, azon belül is a Van Gogh tájképkiállítás (az állandó kiállítást már abszolváltam régebben).
Íme az értékelés, időrendi sorrendben:
  • Landesmuseum
Az igazgatója már párszor volt nálunk a kurzuson, aki eddig színházakat igazgatott, a képzőművészet közepesen érdekli, a történelem viszont igen. És végülis ez egy történeti múzeum... De én ilyen rosszat már évek óta nem láttam! Egyetlen mentsége az lehet, hogy az állandó kiállítás nagy részét most rendezik újra, augusztusban nyit. A most látható dolgok között van a fegyvergyűjtemény (még ez a legjobb), vannak ruhák, ilyen-olyan vackok, illetve a római korig bezárólagos leletek. Az egész a hetvenes éveket tükrözi, rémesen néz ki, a tárgyak mellett egy odadobott táblácskán csak egy szám szerepel, utána ki kell bogozni a katalógusból, hogy mi is az. Néha még ennyi támpont sincs. Szóval élvezhetetlen.
Jó pontot kapott az időszakos "római aranykincsek" kiállítás, klein aber fein, ahogy azt kedves germanista barátaink mondanák. Ez a rész rendben volt, viszont utána jött a nemulass, a Witzerland című kiállítás, ami a svájci humort volt hivatott bemutatni, egy 1875 óta megjelenő szatirikus hetilap címlapjai és rajzai segítségével. Ebből egy nagy idegenellenes (már-már idegengyűlölő) kollekció lett, amelynek főbb célpontjai az osztrákok, németek, franciák és olaszok (már jó régóta), kisebb részben az EU (értelemszerűen frissebb), és csak nagyritkán röhögnek a saját hülyeségeiken. A "kiállítás" úgy nézett ki, mint egy iskolai rajzverseny bemutatása: bézsszínű textillel bevont préselt falapokra rajzszöggel rögzített A4-es és A3-mas lapok... Ehhez csak gratulálni tudok.
  • Museum für Gestaltung
Ez tulajdonképp a designmúzeum, ahol egy nem túl nagy, de nagyon jó kiállítást láttam, a címe Every Thing Design. Jól volt összeállítva, és szuperek voltak a tárgyak. Majd ha egyszer még lesz több időm is, akkor átmegyek a másik épületükbe a plakátgyűjteményt megnézni. Amúgy a kedvenc kiállítási tárgyam plakát volt, ami ezt a képet használja föl (képzeletben vágjátok le a jobb oldali egyharmadot, akkor még szexibb):
Szia Noresz! :)
Ide ötösben mentünk vasárnap Bennel, Kattel és Gergővel. Már jó régóta terveztük, hogy meg kellene nézni, de általában én voltam a szűk keresztmetszet, mert mindig egyetem volt, ha meg nem, akkor elutaztunk. De most végre összejött. Egy csoporttársam javaslatára befizettünk egy tárlatvezetésre, ami eléggé jó volt. Volt egy kis nosztalgiavonat-feelingje, köszöntem az ismerős képeknek, volt, amelyiknek még a lassan három évvel ezelőtti kurírjára is emlékeztem :) Persze a tömeg a kiállítás végén tömörült össze, ahol a "rendes vangoghos" képek voltak, de nekem a Krumplievők-korabeliek is tetszettek. Nagyon jó volt, hogy a tárlavezető a végén felhívta a figyelmet a múzeum állandó gyűjteményére is, kapacitálva a jónépet arra, hogy hasonlítsák össze a most látottakat Van Gogh kortársainak alkotásaival. Szépen ki is volt táblázva minden, hogy könnyű legyen megtalálni. Kedves múzeumos blogolvasóink! Jó lenne ezt otthon is bevezetni :) Amúgy mi a felkérésnek lelkiismeretesen eleget is tettünk, miután egy bizarr étkezést csaptunk a múzeum éttermében: a pincéreknek valószínűleg megmondták, hogy a rendelést csak papírkutyák írják föl, ha kemény gyerek vagy, akkor megjegyzed. Ebből kifolyólag háromszor jöttek vissza megkérdezni, hogy akkor mit is kértünk (rendelés leadása közben a pincérünkhöz odajött egy másik, és elkezdett hozzá beszélni egy másik asztalról), majd amikor ezt szóvá tettük azt mondták, hogy azt hitték, a fiatalok ennél lazábbak, és jobb fejek. Szóval hülyék vagyunk, ez már tény.

Mindezek mellett és ellenére jó hétvége volt :)


P.S.: Megjött a múzeumos modulok részletes programja. Még el kellene ugranom a Migros Museumba (ez itt kb úgy hangzik, mintha azt mondanám, hogy Match vagy Kaisers Múzeum, ugyanis a Migros egy bolthálózat, de nagyon sok mindent csinálnak még mellette, többek között ezt hatalmas kortárs művészeti múzeumot is fenntartják), és meg kellene nézni a Daros gyűjteményt is. Szegény gugli, jól befürdött velem....

3 megjegyzés:

  1. Mi az a Daros-gyűjtemény? Sose hallottam róla. Zürichi?

    VálaszTörlés
  2. A Landesmuseum nekem sem volt egy nagy élmény. Pedig nekem még volt egy egész jó fotókiállítás Zürichről; kb. ilyen volt-ilyen lett képekkel a városról.

    VálaszTörlés
  3. Ötleteket továbbítom. :) Landesmuseum vicces élmény volt, már novemberben is felújították, kábé a vidámparkbeli elvarázsolt kastélyhoz hasonlítanám... de csak egy vitrin tudott lekötni igazán, ahol régi varróscuccok voltak.

    VálaszTörlés