A szellemi tartalom előkészítését Andrisra bíztam (lett egy jobb album annál, mint ami nálam fönt van), én szokás szerint a gyomortájékot vettem célba, nem kis lelkesedéssel. Fénykép egy fia sincs, de listát tudok prezentálni:
- Eredetileg a háziaknak és a korán érkezőknek készítettem egy kis szoljankát, de aztán valahogy mindenki evett belőle. Anyu isteni és nagyon bonyolult receptje helyett Bächer Iván némileg egyszerűbb változata lett a megoldás (a receptet tartalmazó irtó vicces szakácskönyvet Weiner Zsuzsiéktól kaptuk nászajándékba).
- Voltak hasék, káposztás és gombás típusú. Rájöttem, hogy a szuper konyhai robotgépem rövid úton végez a káposztával, így megspórolható az órákig tartó reszelés. Kicsit lassú a felfogásom: a gép már két és fél éve megvan (nászajándék a nővéremtől - ez a vacsora a nászajándékfelhasználásban jeleskedett).
- Voltak húsgombócok, ezek alig fogytak, úgyhogy ma átalakultak paradicsomos húsgombóccá vacsira. Tudom, hogy nem ugyanaz a két húsgombóc összetétele, de most így fogjuk enni.
- Készítettem marokkói fűszeres zsömléket, amiknek a tetjét elvileg szezámmag borítja, de azt elfelejtettem venni, így lettek szotyisok. A marokkói fűszert nem nászajándékba kaptuk, de legalább ajándékba, mégpedig Ibrahimtól, aki valami berber faluból hozta (egy tajine kíséretében).
- Desszertnek volt almáspite, mazsolával és dióval dúsítva (Kati néni-féle házi dió, amit kreatívan húsklopfolóval törtem meg, szerintem sokkal kényelmesebb, mint az ínhüvelygyulladást okozó diótörő, de kétségtelenül hangosabb is).
- Andris kérésére az igazi desszert forró csoki volt (a sütihez én ragaszkodtam), a receptet a gugli desszertséfjétől tanultam, és nemesen egyszerű: egy rész tej, egy rész tejszín, egy rész csoki. Nem éppen diétás, de isteni. Vettem hozzá igazi hedonizmusként egy üveg Grand Marnier-t, mert imádom a csoki-narancs kombót.
Most kezd minket komolyabban ellepni a hó, remélem, hogy holnap nem lehet majd bejutni dolgozni... ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése