A Nagy Zabálás

Egy otthon töltött hétvége krónikája:

• péntek este - krumplis tészta a Vasiban
• szombat délelőtt - villásreggeli a Nagyszalontában az erkélyen
• szombat este - esküvői vacsi Tihanyban, súlyosbítva aprósütikkel, 3 tortával, majd éjjel töltött káposztával
• vasárnap reggel - reggeli Tihanyban egy hatalmas fa árnyékában
• vasárnap dél - ebéd a Nagyszalontában
• vasárnap délután - Melindával felfedezzük a Divatcsarnok Lotz-termében kialakított kávézót
• vasárnap este - Medvével és Estherrel nosztalgiázunk a Menzán

Zsófiék esküvője nagyon szép volt, egy jófej pap tartotta a paloznaki templomban, majd átmentünk Tihanyba a Képzőművészeti Egyetem művésztelepére a Belső-tóhoz, itt volt a vacsi és a buli. A kitartóan ronda idő után szombat volt az első igazán szép nyári nap, úgyhogy minden a lehető legjobban alakult. Megismerkedtünk egy emlékezetes narancsos trüffeltortával, és jókat táncoltunk is. Zsófi ruhája pedig olyan volt, hogy mihelyst kapok róla képeket, azonnal belinkelem!

Vasárnap hazafelé megálltunk pár percre Füreden, és kisétáltunk a Tagore-sétány végénél a mólóra. A Balaton gyönyörű volt, és a helységek/falvak is egyre szebbek. Majd jó lenne visszamenni nyaralni - sajnos idén már nem lesz rá időnk, de majd valamikor később biztosan.

A vasárnapi családozás-barátozás - ez hiányzik egyedül Züruchben. Persze ez nem is kevés :) Bori teljesen felpörgött az eseményektől, nem is lehetett délután lebirkózni aludni, inkább kivittük a kertbe. Utána a Melindával találkoztam, egyedül a városban, amikomoly kimenő egy kevesebb mint féléveske anyukájának! Mivel a törzshelyünket hihetetlen módon egyszer csak bezárták, ezért új vizekre eveztünk, és megnéztük, hogy élőben hogy néz ki a vadi új Alexandra könyvesház kávézója az Andrássyn. Nagyon jól újították föl, és közepes teát, viszont egészen szuper sajttálat adnak. Kifelé menet megcsodáltuk a gyerekkönyveket, és nagyon örültünk neki, hogy egy csomó mindent újra kiadtak, és Félix ugyanazokat a könyveket rághatja meg, majd később firkáhatja össze, mint anno a mamája.

Mindezek után Maciékkal komolyabb pusztítást vittünk végbe a Menza fokhagymakrémleves-készletében, én felfedeztem a bodzával ízesített gintonikot (haladóbb alkoholista barátaim már Sydneyben feltaláták tök egyedül), ami nagyon finomnak bizonyult, majd megváltottuk a világot, de legalábbis sápítoztunk egy kicsit az ausztrál és a svájci adminisztráción. A vacsi után befutó Andrissal pedig megint elhatároztuk, hogy tényleg ellátogatunk egyszer Sydneybe!