2010. április 30., péntek

Nincs semmi kulonos

Mult hetvegen egyetemen voltam, ugyhogy nem tortent semmi vilagrengeto. Tancrol volt szo, es az egesz csoport lelkesen elvitatkozgatott olyan dolgokrol, amihez senki nem ertett (Robert nem tudott jonni, de o ugysem szolt volna bele). Szerencsere a nyafogos-session atvaltozott nemnyafogosba, es inkabb mindenki elmeselte, hogy epp mit csinal. Ez azert erdekes, mert az emberek epp a kulonfele gyakorlataikat abszolvaljak, es teljesen orult helyeken dolgoznak: egy zenetortenesz a Tschibonal, egy kepzomuvesz a Deutsche Banknal, egy bankar a bieli szinhaznal, egy jogasz a montreux-i operanal. Hab a tortan a diplomamunka-temak es temavezetok kivalasztasa. Igy nagyon jo volt a beszelgetes, mindenkinek volt mondanivaloja, de nem lelkekben vajkaltunk.

Ma fogom beadni a felmondasomat, es amilyen idiota feladatokat kaptam mostanaban, kulonosen ezen a heten, nem is fog fajni a szivem. De nagyon vicces nezni az emberek arcat, amikor elmondom nekik, hogy mashol fogok dolgozni. Altalaban kicsit szomorkodnak, ami jol esik, aztan megkerdezik, hogy hova megyek, es amikor megmondom, hogy a Landesmuseumba, akkor azt mondjak, hogy az nagyon izgalmasan hangzik, ami meg jobban esik.

Holnap van majus 1, ami iden duplaszivas, mert nem eleg, hogy nem kapunk ra szunnapot, de legalabb bevasarolni sem lehet, mert szombaton minden zarva lesz. Ennek oromere viszont ma folkeltem korabban, es utban az iroda fele beugrottam a burkliplatzi piacra. Zsakmanyoltam nagyon sok szuper zoldseget (retek, bebispenot, paradicsom, karalabe, sparga, salottahagyma), meg kucsmagombat, meg gyonyoru epret, es teljesen feleslegesen egy kecske-tehen-juhsajtot, ami gyengeden illatozik itt mellettem. Viszont sajnos ricotta az egesz piacon nem volt. Probalt az egyik elado kedvesen rabeszelni egy kis ricottaval toltott friss tesztara, de mondtam, hogy abbol nem annyira lesz torta.
Piacozas elott a Coopban megvalositottam egy regi almomat, amennyiben vettem 6 db keramia felfujt format, ezek utan mar tenyleg csak egy kis konyhai faklyat szeretnek, es akkor felszereltnek tekintheto a konyham. A felfujt formakban egyebkent egy Nok Lapjaban olvasott receptet szeretnek kiprobalni, amolyan villasreggeli stilusu etel: a format kibeleled leveles tesztaval, beleutsz egy tojast, es az egeszet sutoben megsutod. En arra gondoltam, hogy a tojas tetejere teszek egy pici reszelt sajtot, ugyhogy elvileg a saj szepen megpirul, alatta pedig a tojas nem sul teljesen kemenyre. Snidling biztosan kerul a kesz mure, mert 1) passzol a tojashoz, 2) van friss az erkelyen, de esetleg egy salatat is osszedobok hozza, aminek lesz koze a retekhez es talan egy kis tokmagolajhoz is.
Vannak meg egyeb kulinaris elkepzeleseim is, de azokat majd akkor oszom meg, ha megvalositottam oket, es jol is sikerultek.

2010. április 21., szerda

Juni 1!!!!!

Juni 1-en kezdek a muzeumban, jovo heten szerzodunk, minden szuper :)

2010. április 20., kedd

Sächsilüüte - csapo 3

A Sechselaeuten egy tipikusan zurichi, telbucsuztato hagyomany. Lenyege, hogy egy robbanoanyaggal megtomott feju mu-hoembert (nevezett Böögg) maglyara allitanak, meggyujtjak, majd merik, hogy mennyi ido elteltevel robban fel a feje. Minel kevesebb, annal melegebb lesz a nyar. Persze az egesz esemeny kore csoportosulnak mindenfele felvonulasok - vasanap a gyerekek, hetfon a cehek gyonyoru kozepkori jelmezekben, paran lohaton - vasar, nagyon jo hangulat es meglehetosen sok szemet. A Böögg maglyajanak leegese utan tobbszazan grilleznek a 3-meteres lapatokkal kikapart parazson, van kis Sziget-filingje az egesznek. (Tavalyi grillezos kepek itt.)


Habar Zurichben a Sechselaeuten felnapos unnepnapot er, nekem az elmult ket alkalommal nem sikerult megneznem a hoember fejenek felrobbanasat, mert dolgoztam. Es ez most sem volt maskent.


A vulkani hamu miatti kozlekedesi kaoszban Europaban ragadt jopar amerikai kollega, es a ceg elobb-utobb ugy dontott, hogy valahogy hazajuttatja oket. Ugyhogy tegnap delutan osszetereltuk oket, es elmeseltuk, hogy lesz ma kora reggel egy busz, ami valahova Del-Europaba viszi oket, majd onnan repulovel valahova Amerikaba. Reszletek kesobb lesznek, tok nyiltan zsakbamacskat arulunk. Ugyanez tortent a dublini es a londoni irodaban is, ugyhogy vegulis osszesen talan 130 kalandos kedvu kollega indult utnak. Kozben kiderult, hogy a buszok Madridba viszik oket (Dublinbol szep ut...), majd onnan egy berelt repulo New Yorkba, es onnan talan tovabb San Franciscoba. A buszutat kicsit kellemesebbe teendo, kaptak szendvicseket, csokit, gyumolcsot, innivalot, takarokat es parnakat, illetve mindenfele budosseg-megelozo cuccokat, mint torlokendo, fogkrem, stb. Remelem, hogy hazajutnak valahogy.


En kozben atmentem utazasi irodaba - Robint vissza kell juttatni Gorogoszagbol, Steve az USA-ba akar menni (eselytelen), Tomnak elhalasztottuk az oroszorszagi utjat, es random kollegak is megtalalnak, hogy nincs-e valami tutijo otletem, ami meg senki masnak nem jutott eszebe... Nincs, max annyival vagyok jobb, hogy turelmesebben tartom a zenelo telefonkagylot - vegulis ropke 45 perc elteltevel sikerult is beszelnem pl. a Virgin Atlantic-kel.


Ja, es miutan mindenkit valoszinuleg borzasztoan erdekel: a Böögg feje 12 perc 54 masodperc multan robbant fel, ami meglehetosen szep nyarat iger. Jovore mar komolyan megnezem!

2010. április 18., vasárnap

Én elmentem a vásárba...

From aprilisi vacsora

Szombat reggel végre eljött az a pillanat, amikoris Jackkel elmentünk az oerlikoni piacra, Jack ugyanis szívesen mutatja meg a piacot az ő szemszögéből. Elmeséli, hogy melyik árusnál mit szokott venni, kinek mi a specialitása, illetve kinél mire kell külön rákérdezni, hogy az ember a "pult alatti", legszebb árut kapja.
Természetesen semmiféle nyomást nem helyeztem magamra a piacozással kapcsolatban, csak hat vendéget hívtunk vacsorára a zsákány elfogyasztására. Jack megkérdezte, hogy mit is szeretnék főzni, mire mondtam, hogy a tőle tanult desszerten kívül még nem találtam ki, ellenben nagyban számítok az ő kreatív segítségére. A piacot járva össze is állt a menü:
  • 0. fogásnak kakukkfüves sajtpuffancsok
  • előételnek medvehagymás-ricottás gnocchi
  • főételnek kacsamell, a kiolvad zsírban átsütött újkrumplival és a grillezett újhagymával
  • desszertnek rebarbarás-epres pite egy kis fagyival
A megvalósítás menüsorrendben:

Sajtpuffancsok:
Jack receptje alapján 3-4 keményre vert tojásfehérjét össze kell forgatni 75 gramm reszelt parmezánnal, 75 gramm msáféle sajttal (én Asiagót és Montasiót vettem a piacon az olasz sajnosnál), 1 ek. kukoricakeményítővel (megtette a liszt is), friss kakukkfűvel és egy kis sóval. Az egészet kiskanalanként adagolva olajban kisütni mint a lángost, pár perc az egész, kb azonnal kell enni.
A dolog nálunk ott bukott el egy kicsit, hogy túl forró volt az olaj (180 fokosnak kell lennie), és egy picit sótlan volt a cucc. Utánasóztam, akkor nagyon sós lett, aztán elkezdtünk a közben megérkezett Vikivel a tészta kijavításán szerencsétlenkedni, meg olajat hűteni, úgyhogy a végére egész jó lett, de addigra már a többi fogásra tértünk át. Azért egy jó adag így is elfogyott.
Tanulság: venni fogok egy ételhőmérőt.

Gnocchi:
Ebben Mautner Zsófia receptjét követtem kucsmagomba nélkül, jól is sikerült, csak a sajtpuffancsos bénázás miatt egy picit kiszáradt. Medvehagymás vajjal tálaltam, de talán valami nagyon könnyű ízesebb szószt elbírt volna. Vagy meg kell várni, mire a medvehagyma erősebb aromájú lesz pár hét múlva, és durván összefokhagymázza az egész cuccot. Viszont a piacon beszerzett ricotta fantaszikus volt, igazából lehet hogy alkalmas lenne még akár túrógombócnak is!

Kacsa:
Jack utasításai szerint a kacsamellet a következőképpen kell csinálni: bőrét beirdalni, bedörzsölni fűszerekkel, legalább néhány órára hagyni állni. Utána bőrével lefelé egy serpenyőben közepes lángon elkezdeni sütögeni, közben le-lenyomogatni, a kisült zsírt leönteni róla és félretenni. Amikor a bőre már aranybarna, és kisült a zsírja, akkor meg lehet fordítani, és a másik oldalát éppen csak megkapatni fél percig. Utána pihi. Sütőt 180 fokra előmelegíteni, kacsákat megint bőrével lefelé fordítani, 7-8 percig sütni, kivenni, legalább 10 percig pihentetni, utána szeletelni. Ezzel a módszerrel nagyon szép rózsaszín lesz a hús, ha valaki átsütöttebben szereti (végülis nekem így sikerült), akkor elég plusz 3-4 perc a sütőben.
Közben megfőztem az újkrumplikat, amik bizalomgerjesztő földmennyiséggel érkeztek (jót tesz a krumplinak, mert megvédi mindenféle sérüléstől és megrohadástól). Amikor megfőttek, akkor átpakoltam őket a kacsazsíros serpenyőbe némi frissen aprított rozmaringgal és kakukkfűvel.
Az újhagymák fejét pár centi szárral együtt levágtam, a szakállát rajta hagytam, félbevágtam őket, és vajon megfuttattam. Utána meggrilleztem, amitől a vaj karamellizálódott rajtuk, és az egész zsenge hagyma nagyon édes lett. Isteni.

Pite:
Ilyet már csináltam (ez is sikerült a legjobban), Jack receptje alapján alkottam ismét, de a rebarbarához került még majdnem ugyanannyi eper is. Kicsit leveses lett odabent a cucc, de nagyon finom. Eredetileg vaníliafagyival akartam tálalni, de csak fehércsoki volt a boltban. Szegény mi...

From aprilisi vacsora
A nyolcvanas évekre hajazó romantikus fényképekért elnézést, úgy tűnik, a konyhában bepárásodott a lencse.

2010. április 16., péntek

Fustos napok

Fustol Izland meg a fejem is. A ketto reszben, de nem teljesen fuggetlen egymastol.

A fuggetlen resz ket amerikai oroszorszagi utajanak megszervezeset jelentette. Az oroszok osszes hideghaborus serelmuket az amerikaiak szamara kifejlesztett, es a normalishoz kepest haromszor olyan hosszu vizumkero lappal verik le a vilagon. Eleg hozza egy rubrikat emliteni: milyen orszagokban jart az elmult 10(!) evben, es mikor? Erre van haromszor 15 kocka. Mondjuk ha a delikvensek nyafognak, akkor felvilagositom oket az amerikai vizum megszerzesenek szepsegeirol, erre altalaban elhallgatnak.
Az utazasszervezes soran volt idopont valtoztatas, szalloda valtoztatas, svajci posta megmagyarazhatatlan es szokatlan lassusaga, hianypotlas, szoval sokminden, ami egy ilyen kis feladatot feledhetetlenne tesz. Az mar csak hab a tortan, hogy mindez azert szakadt az en nyakamba, mert az egyik kolleganom szabin van.

Tovabbi, mindenfele vulkanoktol fuggetlen esemeny volt, hogy az egyetemi csoportomra ismet ratort a "jaj, nem allunk egymashoz elegge kozel, gyerekek"-szivfajdalom, amit melyen tisztelt muvesz osztalytarsaim mindenki mason es a kurzusvezetesen hajtanak be. A kovetkezo modul soran ismet lesz egy ilyen lelkizos egy ora - fontolgtom, hogy egyaltalan maradjak-e, ugyis csak felhuzom magam.

Az izlandi fustolessel kapcsoaltos macerak persze utazashoz kapcsolodnak. Eloszor is, lehet, hogy tok feleslegesen tortem magam ama oroszorszagi ut megszervezesevel, mert a delikvens jo esellyel el sem tud utazni. Masodszor is, egy masik fonokomnek ma kellett volna hazarepulnie Angliaba, hogy utana jovo kedden San Franciscoba menjen tovabb. A mai jarat ugye remenytelen volt, szerzett maganak vonatjegyet Calais-ig, onnan pedig a joszerencsere bizza magat, hogy atjusson a csatornan, ugyanis az osszes komp dugig van. Orult tervei vannak, ezek kozott szerepel a teljes csaladja athozasa autoval Calais-ba (mivel autos kompjegyet lehet szerezni, gyalogosan sajnos hetfo elott nem), illetve baratokon keresztul egy negyuleses maganrepulo megszervezese. San Franciscora megprobalunk hetfoig nem is gondolni.
A fonokomnek jovo heten Frankfurtba kell mennie egy konferenciara, es mivel a repjegyek nagyon dragak voltak, ezert vonatjegyet vettunk neki. Ami szerencse, viszont nem tudom, hogy a konferenciat egyaltalan megtartjak-e, ha senki nem tud ugysem odajutni...

Mindezen oruletek kozepette tegnap este voltam a Tonhalleban Brahms harmadik egy negyedik szimfoniajat meghallgatni, de semmire nem emlekszem belole, tul sok minden zizegett a fejemben.

Holnapra probalok lenyugodni, reggel megyek Jack-kel piacra, hogy egy szakacs szemevel ismerjem meg az eladokat, majd estere baratokat hivtunk a zsakmany elfogyasztasara. Vendegeket lasszoval kellett fogni, de ez mar csak aprosag volt a het egyeb frusztracioihoz kepest.

2010. április 15., csütörtök

Schreiber-Hidasi muvesznonek sok szeretettel

Is There Hop 2010 - intermediate-advanced orak











Es egy raadas a most hetfoi orankrol:


Minosegert bocs, minden telefonnal keszult.

2010. április 14., szerda

Privacy

Privacy - az ugy tunik, nincs. Ha az ember lanya blogot ir, akkor erre bizony fel kell keszulni, mert a csaladnak es baratoknak irt beszamolokat meglepoen sokan masok is kovetik, akik sunnyognak a web ismeretlensegeben. Igy hat az elozo bejegyzes utan kaptam ugye egy kollegatol egy kommentet, aztan tegnap reggelinel odajott egy masik magyar kollega. Majd egy picit kesobb jott egy email egy kedves guglis barattol, aki kikoltozott Amerikaba, hogy Google Translate alapjan probalja kihamozni, hogy mi van velem, es akkor en most elmegyek-e.
Vegulis orulok az erdeklodesnek, aranyosak vagytok, hatvednek meg itthagyom az Andrist, hogy ne essek ki az aktualis pletykakbol :)

Tegnap olvastam a Migros magazinban egy vicceset: Onnan lehet tudni, hoy eljott a tavasz, ha mar nem a teli kimerultseg, hanem a tavaszi faradtsag miatt nyafogunk.