Kiváncsi koriander: Én elmentem a vásárba...

Szombat reggel végre eljött az a pillanat, amikoris Jackkel elmentünk az oerlikoni piacra, Jack ugyanis szívesen mutatja meg a piacot az ő szemszögéből. Elmeséli, hogy melyik árusnál mit szokott venni, kinek mi a specialitása, illetve kinél mire kell külön rákérdezni, hogy az ember a "pult alatti", legszebb árut kapja.
Természetesen semmiféle nyomást nem helyeztem magamra a piacozással kapcsolatban, csak hat vendéget hívtunk vacsorára a zsákány elfogyasztására. Jack megkérdezte, hogy mit is szeretnék főzni, mire mondtam, hogy a tőle tanult desszerten kívül még nem találtam ki, ellenben nagyban számítok az ő kreatív segítségére. A piacot járva össze is állt a menü:

0. fogásnak kakukkfüves sajtpuffancsok
előételnek medvehagymás-ricottás gnocchi
főételnek kacsamell, a kiolvad zsírban átsütött újkrumplival és a grillezett újhagymával
desszertnek rebarbarás-epres pite egy kis fagyival

From aprilisi vacsora

A megvalósítás menüsorrendben:

Sajtpuffancsok:

Jack receptje alapján 3-4 keményre vert tojásfehérjét össze kell forgatni 75 gramm reszelt parmezánnal, 75 gramm msáféle sajttal (én Asiagót és Montasiót vettem a piacon az olasz sajnosnál), 1 ek. kukoricakeményítővel (megtette a liszt is), friss kakukkfűvel és egy kis sóval. Az egészet kiskanalanként adagolva olajban kisütni mint a lángost, pár perc az egész, kb azonnal kell enni.

A dolog nálunk ott bukott el egy kicsit, hogy túl forró volt az olaj (180 fokosnak kell lennie), és egy picit sótlan volt a cucc. Utánasóztam, akkor nagyon sós lett, aztán elkezdtünk a közben megérkezett Vikivel a tészta kijavításán szerencsétlenkedni, meg olajat hűteni, úgyhogy a végére egész jó lett, de addigra már a többi fogásra tértünk át. Azért egy jó adag így is elfogyott.

Tanulság: venni fogok egy ételhőmérőt.

Gnocchi:

Ebben Mautner Zsófia receptjét követtem kucsmagomba nélkül, jól is sikerült, csak a sajtpuffancsos bénázás miatt egy picit kiszáradt. Medvehagymás vajjal tálaltam, de talán valami nagyon könnyű ízesebb szószt elbírt volna. Vagy meg kell várni, mire a medvehagyma erősebb aromájú lesz pár hét múlva, és durván összefokhagymázza az egész cuccot. Viszont a piacon beszerzett ricotta fantaszikus volt, igazából lehet hogy alkalmas lenne még akár túrógombócnak is!

From aprilisi vacsora

Kacsa:

Jack utasításai szerint a kacsamellet a következőképpen kell csinálni: bőrét beirdalni, bedörzsölni fűszerekkel, legalább néhány órára hagyni állni. Utána bőrével lefelé egy serpenyőben közepes lángon elkezdeni sütögeni, közben le-lenyomogatni, a kisült zsírt leönteni róla és félretenni. Amikor a bőre már aranybarna, és kisült a zsírja, akkor meg lehet fordítani, és a másik oldalát éppen csak megkapatni fél percig. Utána pihi. Sütőt 180 fokra előmelegíteni, kacsákat megint bőrével lefelé fordítani, 7-8 percig sütni, kivenni, legalább 10 percig pihentetni, utána szeletelni. Ezzel a módszerrel nagyon szép rózsaszín lesz a hús, ha valaki átsütöttebben szereti (végülis nekem így sikerült), akkor elég plusz 3-4 perc a sütőben.

Közben megfőztem az újkrumplikat, amik bizalomgerjesztő földmennyiséggel érkeztek (jót tesz a krumplinak, mert megvédi mindenféle sérüléstől és megrohadástól). Amikor megfőttek, akkor átpakoltam őket a kacsazsíros serpenyőbe némi frissen aprított rozmaringgal és kakukkfűvel.

Az újhagymák fejét pár centi szárral együtt levágtam, a szakállát rajta hagytam, félbevágtam őket, és vajon megfuttattam. Utána meggrilleztem, amitől a vaj karamellizálódott rajtuk, és az egész zsenge hagyma nagyon édes lett. Isteni.

From aprilisi vacsora

Pite:

Ilyet már csináltam (ez is sikerült a legjobban), Jack receptje alapján alkottam ismét, de a rebarbarához került még majdnem ugyanannyi eper is. Kicsit leveses lett odabent a cucc, de nagyon finom. Eredetileg vaníliafagyival akartam tálalni, de csak fehércsoki volt a boltban. Szegény mi...