Fustos napok

Fustol Izland meg a fejem is. A ketto reszben, de nem teljesen fuggetlen egymastol.

A fuggetlen resz ket amerikai oroszorszagi utajanak megszervezeset jelentette. Az oroszok osszes hideghaborus serelmuket az amerikaiak szamara kifejlesztett, es a normalishoz kepest haromszor olyan hosszu vizumkero lappal verik le a vilagon. Eleg hozza egy rubrikat emliteni: milyen orszagokban jart az elmult 10(!) evben, es mikor? Erre van haromszor 15 kocka. Mondjuk ha a delikvensek nyafognak, akkor felvilagositom oket az amerikai vizum megszerzesenek szepsegeirol, erre altalaban elhallgatnak.
Az utazasszervezes soran volt idopont valtoztatas, szalloda valtoztatas, svajci posta megmagyarazhatatlan es szokatlan lassusaga, hianypotlas, szoval sokminden, ami egy ilyen kis feladatot feledhetetlenne tesz. Az mar csak hab a tortan, hogy mindez azert szakadt az en nyakamba, mert az egyik kolleganom szabin van.

Tovabbi, mindenfele vulkanoktol fuggetlen esemeny volt, hogy az egyetemi csoportomra ismet ratort a "jaj, nem allunk egymashoz elegge kozel, gyerekek"-szivfajdalom, amit melyen tisztelt muvesz osztalytarsaim mindenki mason es a kurzusvezetesen hajtanak be. A kovetkezo modul soran ismet lesz egy ilyen lelkizos egy ora - fontolgtom, hogy egyaltalan maradjak-e, ugyis csak felhuzom magam.

Az izlandi fustolessel kapcsoaltos macerak persze utazashoz kapcsolodnak. Eloszor is, lehet, hogy tok feleslegesen tortem magam ama oroszorszagi ut megszervezesevel, mert a delikvens jo esellyel el sem tud utazni. Masodszor is, egy masik fonokomnek ma kellett volna hazarepulnie Angliaba, hogy utana jovo kedden San Franciscoba menjen tovabb. A mai jarat ugye remenytelen volt, szerzett maganak vonatjegyet Calais-ig, onnan pedig a joszerencsere bizza magat, hogy atjusson a csatornan, ugyanis az osszes komp dugig van. Orult tervei vannak, ezek kozott szerepel a teljes csaladja athozasa autoval Calais-ba (mivel autos kompjegyet lehet szerezni, gyalogosan sajnos hetfo elott nem), illetve baratokon keresztul egy negyuleses maganrepulo megszervezese. San Franciscora megprobalunk hetfoig nem is gondolni.
A fonokomnek jovo heten Frankfurtba kell mennie egy konferenciara, es mivel a repjegyek nagyon dragak voltak, ezert vonatjegyet vettunk neki. Ami szerencse, viszont nem tudom, hogy a konferenciat egyaltalan megtartjak-e, ha senki nem tud ugysem odajutni...

Mindezen oruletek kozepette tegnap este voltam a Tonhalleban Brahms harmadik egy negyedik szimfoniajat meghallgatni, de semmire nem emlekszem belole, tul sok minden zizegett a fejemben.

Holnapra probalok lenyugodni, reggel megyek Jack-kel piacra, hogy egy szakacs szemevel ismerjem meg az eladokat, majd estere baratokat hivtunk a zsakmany elfogyasztasara. Vendegeket lasszoval kellett fogni, de ez mar csak aprosag volt a het egyeb frusztracioihoz kepest.