További látogatók

A Schmidt család után befutott pár napra Nusi (nővérem első, most már huszoniksz éve Sydneyben élő csellótanárának a lánya - egyszerű, nem?), vele voltunk Operában, meg thai étteremben, meg borozni (belenyúltunk egy komolyabb fejbevágósba, de a Yanivékkal az ember mindig így jár). Aztán kis szusszanást követően megérkezett Anyu, a nagynéném és a nagybátyám, akik egy kiterjedtebb dél-német-svájci-észak-olasz túra keretében látogattak meg minket.

Én hét közben dolgoztam, úgyhogy akkor maradtak az esti találkák/vacsik, illetve nap közben a múzeumban is össze tudtunk futni. Praktikus, ha az ember turistalátványosságban dolgozik. Ők jártak aztán Freiburgban, Bernben és Luzernben is, majd szombaton elmentünk Davosba kirándulni:


Innen már délkelet felé mentek tovább az Ötztalba, ahol az Anyuval évekkel ezelőtt már jártunk, de a képek alapján most is ugyanolyan szép.


Jó volt megint éjszakába nyúlóan beszélgetni (a másnapi felkelések általában már nem voltak olyan jók, de ugye ismerjük a kecske-káposzta-problémakört), jó volt a Zeughauskellerben megkóstolni az idei vadszezon első hírnökeit, jó volt kicsit fölmenni a hegyekbe - amit síszezonon kívül nem valami gyakran csinálunk, pedig mindig megállapítjuk, hogy jó dolgo ez nyáron is -, és jó volt a családra főzőcskézni.

A vendégjárás folytatódik, megérkeztek a Melindáék, úgyhogy a vendégszobában ismét elfoglalta méltó helyét egy kiságy. Itt tartózkodásuk krónikája jövő hétre várható.