Klasszik

Ha az embernek van egy kedves csoporttársa, aki a Tonhalléban dolgozik, akkor néha csurran-cseppen egy-két jegy is. A tegnapi előadást meg nem hagyhattam ki, ugyanis Bartók és Kodály volt a menü. Bartókot leginkább azért szeretem, mert úgy nézett ki, mint a nagypapám, Kodály galántai táncai meg viccesek. Érdekes dolog a zene, mert a táncok végén mindenki elnevette magát.
A szünet után Csajkovszkij negyedik szimfóniája következett, ami Bartókhoz képest persze csimm-bumm cirkusz, de azért nagyon tetszett. Főleg, amikor az általam ismert kevés orosz népdal egyikét (a nyírfáról szólót) véltem felfedezni a harmadik tételben fő motívumként (és olyan szavak is eszembe jutottak, mint "transzponálás" meg "szubdomináns").
A Tonhalléban szeretem, hogy a cselló első pultban ül egy lány, akinek nagyon göndör haja van, és mindig nevet koncert közben. Amikor először láttam, egészen biztos voltam benne, hogy valami frenetikus nagy poén volt pont azelőtt, hogy színpadra léptek volna, mert amikor csak ránézett zene közben a kollegájára, mindig elkezdett vigyorogni annyira, hogy a szájába kellett harapnia. Jófej csaj :)
A Tonhalléban nem szeretem, hogy majdnem olyan, mint a Zeneakadémia, de csak majdnem. Pl. nincs tele ismerősökkel. Illetve tele van, csak nem az enyémekkel. Ja, és pelikánok sincsenek az oszlopok tetején. Persze lehet, hogy azok hattyúk, de én kiskoromban pelikánnak néztem őket, és úgy maradtak. De két évig úgysem tudja senki lecsekkolni a felújítás miatt, az újranyitásig meg elfelejtitek.

Mivel ezt a bejegyzést kicsit lassan írtam meg, ezért azóta már a Kunsthausban is jártam, immáron büszke baráti kör tagként, amit szülinapomra kaptam a családomtól. Kicsit nosztalgiázva megnéztem a németalföldieket, és csak most esett le, hogy a Van Ruisdael meg a Van Ruysdael nem ugyanaz a két festő, már csak azért sem, mert az egyik Jacob Salomonszoon, és 1628/29-től 1682-ig élt, a másik meg Salomon, és kereken 1600-tól kereken 1670-ig élt. De utóbbi előbbi apja volt, és van a  képben még egy Isaak is (Salomon testvére) meg egy Jacob Izaaksoon is (Salomon testvérének fia), csak hogy bonyolult legyen. Ez az egész egy szép nagy család, mindenki festett, és asszem még egy dolgot sejtek róluk. Jó rabbi holtig tanul.

Ja, és láttam még egy fél Seurat kiállítást is, majd a Mann Zoliékkal befejezem.