Nem vagyunk túl jók az évfordulóink megünneplésében. Konkrétan el szoktuk őket felejteni. Ugye van egy évfodulója a kapcsolatunknak, illetve van egy házassági évforduló is. Utóbbira megpróbálunk koncentrálni, mert erre rá szoktak kérdezni. Viszont előbbi kezd esélytelenné válni az évek múlásával és a "konkurrenciával". Tehát fogalmazuznk úgy, hogy évi 0-2 évfordulót ülünk. Mikor hogy.
Tegnap este spontán elmentünk egy késői vacsira, és az Andrisnak eszébe jutott, hogy akár évfordulós vacsi is lehetne. (Évforduló majd csak később lesz, de nem vagyunk kicsinyesek.) Ennek megfelelően akkor már egy jobb helyre szavaztam, a Mère Catherine-ra, ahol évekkel ezelőtt a Gergővel jártunk először. És azóta talán utoljára is. De most újra felfedeztük, és nagyon jól tettük. Az Andrisnak jutott egy világbajnok hagymaleves (azt hiszem, következőre le kellene gyártanom egy nagyobb adag sötét alaplevet, illetve demi glace-t, hogy ezt reprodukálhassam), utána szarvasgomba-pestós töltött tészta, míg én szokásomhoz híven nem tudtam ellenállni a báránynak (diója), amit krumpli gratinnel és zöldségekkel adtak. A végén testvériesen (nem igazságosan ;)) megosztoztunk egy mandula-mousse-on.
Boldog kilencediket nekünk!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Boldogat! És még sok-sok továbbit!
VálaszTörlés