2009. március 28., szombat

...és azóta is csak bambán vigyorog

A hétvégén iskola volt, majd összeszedm a maradék kis agyamat, és beszámolok róla "szakmailag" is. De ez a poszt másról szól, mégpedig arról, hogy Kini hogyan tud elpirulva hülyén vigyorogni, és közben vihogni úgy, hogy igazából semmi nem történt.
Az egyetemi csoportommal néha rájövünk arra, hogy kellene a továbbképzési központ kopár falain kívül is kommunikálni, és ehhez nem árt némi jó kaja és pia. Egy újabb ilyen hullám elsodort minket az Angkor nevű étterembe, ahol Robert mellé kerültem, aki a csoport brit tagja, és a világban cikázó balettáncos. A szomszédságából fakadó állandó cigarettafüst elviselését nagyban megkönnyíti, hogy tündér ember, nagyon normális, és nagyon szerény, illetve önkritikus. Például nemrég megsérült egy Rómeó és Júlia előadás során (ahova igazából csak beugrott helyettesíteni). Ezt annyival kommentálta, hogy "minek táncol Rómeót, aki már 37 éves." Szóval egy józan pasi.
A tánccal kapcsolatban Viviane szóba hozta a Bourne-féle Hattyúk tava koreográfiát, amiben férfiak táncolják az összes hatyvakat, továbbá arról híres, hogy a Billie Elliot c. film végén a felnőtt Billie ezzel debütál. Emlékezetes képsorok, amint A Hát (van neki neve is, Adam Cooper) leveszi a fürdőköpenyét, nyújt egy kicsit, majd egyetlen ugrást látunk, és vége is a filmnek. De A Hát valószínűleg a hölgynézők többségében maradandó károsodásokat okoz.
Persze nem tudtam megállni, hogy ezt ne említsem meg, mire Robert könnyedén közölte, hogy Adam jó haver, és a feleségével táncolt együtt.
Azóta próbálom ezt az információt megemészteni. És azt hiszem, hogy valamikor kénytelen leszek Robertet Londonban meglátogatni, mintegy véletlenül egy Cooper-előadás időpontjában.



1 megjegyzés: